A jáde volt a kőkorszak státuszszimbóluma

Státuszt kovácsol

A kutatók most Új-Guineában próbáltak magyarázatot találni arra, hogy mire használták ezeket az eszközöket a kőkorszakban. A Der Spiegel című német hetilap részletesen beszámol arról a kutatásról, amely megpróbálja megfejteni a rejtélyt.

A jáde, illetve más néven jadeit nátrium- és alumínium-szilikát, de szerkezetébe beépülnek más elemek is. Selymes gyöngyházfényű ásvány, különböző zöld és zöldes fehér árnyalattal. Nem ismeretlen a fehér, sárga, narancs, rózsaszín, vörös, ibolya és fekete színváltozat sem. Szerkezetének köszönhetően károsodás nélkül viseli a rá nehezedő nyomást, az acélnál is rugalmasabb.

A legfőbb lelőhelye Kína, Burma, Tibet, Mexikó, Dél-Amerika és Közép-Ázsia, de a kőkorszaki Európában az Alpokban is bányászták. Az eddig ismert legnagyobb példányt Északkelet-Kínában, Liaoning tartományban találták, amely 7 méter hosszú, 6 méter széles és 260 tonna súlyú volt. A kőkorszak emberének fontos használati tárgya lehetett, éppen szívóssága miatt szerszámokat, fegyvereket és szertartási eszközöket készítettek belőle. A dél-amerikai ásatások azt is igazolták, hogy az ősi indián kultúrák szívesen alkalmazták az építészetben is.

Egy francia régész házaspár, Pierre Pétrequin és neje a Piemonti-Alpokban, a Monte Viso csúcsa közelében találta meg a kőkori bányát, amit csak rendkívüli nehézségek árán lehetett üzemeltetni. A bányászok először felhevítették az igen kemény követ, ami a hő hatására elrepedt, és így szabályosan kitörhették a hegyből. A bányászat időszámításunk kezdete előtt 5 ezer évvel érhette el a legnagyobb méreteit. A francia régészek azonban nem Európában, hanem a Csendes óceáni szigeten, Új-Guineában vélik megtalálni a magyarázatot, mire szolgálhattak a jáde pengék.

A sziget Indonéziához tartozó részén a pápuák most is olyan jáde pengéket viselnek, amelyek hasonló formájúak és csiszolásúak, mint a kőkori Európában előállítottak. A pápuák a zöld kőpengéket státuszszimbólumként használják, és minél régebbi és nagyobb egy kőpenge, az annál értékesebb, és kifejezi viselője társadalmi helyzetét. A francia kutatók szerint ugyanez lehetett az európai pengék és balták célja is, mert ahhoz túl nagyok voltak, hogy valójában használják is őket - írja a Spiegel.

(Múlt-kor/MTI)