Kelet-Európa az 1950-es években: reformok és visszarendeződés

2006. október 4. 13:15

Sztálin 1953 márciusi halála után a Kreml új vezetőinek és vazallusaiknak a birodalom határain az államszocializmus megerősítésére kellett energiáikat összpontosítani, ugyanis a diktátor politikai és gazdasági csődtömeget hagyott maga után. A témáról a Mindentudás Egyetemének október 16-i előadásán Kun Miklós tart előadást.

Korábban

Sztálin és a titokzatos élet

Sztálin, a gyáva

1956 volt a kommunizmus első válsága

55 éve robbantották fel a Regnum Marianum templomot

A népek, nemzetek és társadalmi rétegek elleni megtorlás politikája, az erőszakos nagyhatalmi expanzió a Szovjetunión belül és kívül is felkelésekhez vezetett. A diktatúra falán az 1956-os magyar forradalom ütötte a legnagyobb rést.

Kremlinológus előadás közben

A Sztálint követő "kollektív vezetés" tagjai az egymással folytatott könyörtelen hatalmi harcban a birodalom és saját uralmuk megmentésére szerteágazó bel- és külpolitikai reformtörekvésekkel rukkoltak elő. Ezek része volt Hruscsov titkos beszéde az SZKP XX. kongresszusán. Csökkenni látszott a nukleáris konfrontáció veszélye, a Kreml hozzájárult a koreai háború befejezéséhez, több helyről kivonta a szovjet haderőt és Jugoszláviát is megpróbálta beemelni a "népi demokráciák" közösségébe.

De az ötvenes évek közepén szorítottak is a gyeplőn. Létrehozták a Varsói Szerződést és 1956 őszén a szovjet tankok Budapest utcáin értésére adták a birodalom alattvalóinak: eddig és ne tovább! Az államszocializmus és a reformok összeegyeztethetetlennek bizonyultak.

Helyszín: Jövő Háza, Teátrum (Budapest II., Fény u. 20-22.).
Időpont: 2006. október 2. 19:30

Az előadásra a 06-30-30-30-310-es telefonszámon, illetve a rendezvény regisztrációs oldalán lehet jelentkezni.