A németek nem akartak tudni a holokausztról

A németek egyszerűen gyávák voltak

Peter Longerich

Továbbra is megválaszolatlan azonban a kérdés, hogy a vezető köröktől eltekintve mennyire volt ismert a haláltáborok létezése. "Azt ma már megközelítően sem lehet megállapítani, hogy milyen mértékben terjedtek el erről információk a lakosság széles körében" - írja Longerich. Az sem világos továbbá, hogy a németek közül mennyien tartották alaptalan híresztelésnek az ilyen értesüléseket. "Ismeret és nem tudás között tehát széles szürke sáv húzódott, amelyet híresztelések és féligazságok, képzelődés, megparancsolt, vagy önkéntes kommunikációkorlátozás, tudni nem akarás és a felfogásra való képtelenség jellemzett".

A háború végén indított propaganda-hadjárat célja az volt, hogy a németeket beavatottakká és ezáltal tettestársakká tegyék - állítja Longerich. A nyilvánosság érdeklődése a holokauszttal kapcsolatos híresztelések, tények iránt ezzel egyidejűleg csökkent, aminek oka abban keresendő, hogy egyre többen igyekeztek tüntető tájékozatlansággal kivonni magukat a felelősség alól - írja a szerző.

A történész kutatásainak eredménye úgy összegezhető, hogy a németek többségükben nem voltak sem antiszemiták, sem érzéketlenek, hanem egyszerűen gyávák voltak. A könyv címét - Davon haben wir nichts gewusst (Erről semmit sem tudtunk) ennek fényében így módosíthatjuk: Davon haben wir nichts wissen wollen (Erről semmit sem akartunk tudni).

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

1. A németek négyötöde elutasította a hecckampányt
2. A németek egyszerűen gyávák voltak