A vörösterror 133 napja

Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás

2019. február 15. 15:31 Múlt-kor

Habár ritkán esik róla szó, még a kietlen, alacsony lakosságszámú Izlandot is elérte a második világháború. Harctérré ugyan nem változott a szigetország, azonban saját történelmében meghatározónak bizonyult a szövetséges megszállás és az ezzel jött változások időszaka.

Izland
Amerikai csapatok Izlandon a második világháborúban (kép forrása: ozy.com)

Stratégiai pozíció

Izland meglehetősen egyedi szépségű ország az Atlanti-óceán északi részén, félúton a Brit-szigetek és Grönland között. A szigeten gleccserek, aktív vulkánok, hegyek és meleg vizű források is találhatók, azonban ez Európa legkisebb népsűrűségű országa. Ez nem volt másként az 1940-es években sem.

Amikor szóba kerül a második világháború, Izland talán az utolsó országok között van, amelyekre az ember gondol. Fontos azonban megemlíteni, hogy a sziget rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír földrajzi elhelyezkedésénél fogva, így az európai háborúban részt vevő országok mind kiemelt jelentőséget tulajdonítottak neki. A Szovjetunió északi kikötővárosába, Murmanszkba haladó minden hajókonvoj Izland mellett haladt el, és az Európa és Észak-Amerika közötti légi közlekedési útvonalak is mind érintették.

A németek hamar elő is álltak egy inváziós tervvel, amelyet Ikarus-hadműveletnek neveztek. Végül azonban nem a Harmadik Birodalom sértette meg Izland függetlenségét és semlegességét, hanem az Egyesült Királyság. A szövetséges haderők tevékenysége sok évre keserédes szájízt hagyott az izlandi lakosságban.

Lett volna választás?

A Weserübung-hadművelet keretében 1940 tavaszán Németország sikeresen elfoglalta az Izlanddal szoros kapcsolatot ápoló Dániát és az Atlanti-óceánhoz való hozzáférést biztosító Norvégiát is. Németország tengeri lehetőségei ezáltal jelentős mértékben javultak, és úgy tűnt, az első világháborúval ellentétben a német haditengerészet nem fog alárendelt szerepet játszani. A következő lépés Izland elfoglalásának megtervezése volt.

El is készült egy mélyreható tanulmány, amely a tengeri és légi közlekedési csomópontokat vette számba, valamint ezek bevételének legideálisabb módját. Izland megszállásával a Harmadik Birodalom irányítás alá vonta volna a britek és franciák számára legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalakat, és hajókkal és repülőgépekkel is fenntarthatott volna egy hatékony blokádot a két országgal szemben.

A tanulmányt végül Franciaország sikeres lerohanását és megadásra kényszerítését követően, 1940 júniusában nyújtotta át Hitlernek Erich Raeder admirális, a Kriegsmarine vezetője. Kijelentette, hogy a művelethez a teljes haditengerészetre szükség lenne, és megjegyezte azt is, hogy a brit Királyi Haditengerészet összehangolt támadása esetén valószínűleg nem tudnák megtartani a szigetet, és az ott lévő német csapatok el lennének vágva mindennemű utánpótlástól.

1940 nyarán azonban a német vezért igen kevéssé érdekelte a távoli Izland: Franciaország elestét követően minden erejével azon volt, hogy különbékét csikarjon ki Nagy-Britanniával, mivel az angolokat fajelmélete a németekkel egyenrangúaknak tekintette, ezáltal pedig természetes szövetségesnek. A tárgyalási kísérletekbe azonban Winston Churchill brit miniszterelnök nem ment bele, és miután az Anglia feletti légi háborúban sem sikerült megtörnie a britek ellenállását, Hitler keletre fordította figyelmét, és megtámadta a Szovjetuniót. Ezzel gyakorlatilag megszűnt Izland német megszállásának veszélye.

Ebben azonban nem lehettek biztosak a nyugati szövetségesek, Nagy-Britannia pedig eléggé féltette saját tengeri fölényét ahhoz, hogy maga igyekezzen biztosítani Izland biztonságát. A sziget, amely korábban Dánia birtoka volt, 1918 óta független monarchia volt, amely perszonálunióban állt Dániával – ugyanaz a személy, X. Keresztély király volt mindkét ország államfője. Az európai háború 1939-es kitörésekor Izland azonnal kihirdette semlegességét, ez azonban nem óvta meg a brit diplomáciai nyomásgyakorlástól – a nagyobb szigetország különféle kereskedelmi biztosítékokat követelt, valamint haditengerészete számára szabad hozzáférést az északi szigethez. Ezeket az izlandi kormány elutasította, nyomatékosítva semlegességét. Churchill azon az állásponton volt, hogy ezzel Izland aláássa Nagy-Britannia hadviselési képességét.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Amerikai katonák gyakorlatoznak Izlandon, 1943. (kép forrása: Pinterest)Brit katonák Reykjavíkban (kép forrása: Iceland Monitor)Brit Bren Carrier könnyű harcjárművek Izlandon, 1941. május (kép forrása: dirkdeklein.net)Izlandi partvédelmi lövegállás a második világháborúban (kép forrása: guidetoiceland.is)„Hogyan törd meg a jeget Izlandon” – a Coca-Cola amerikai katonáknak szánt hirdetése 1943-ból (kép forrása: adbranch.com)Az izlandi hadsereg önkéntesei gyakorlatoznak maroklőfegyverekkel 1940-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)A függetlenség ünneplése a Þingvellir Nemzeti Parkban, 1944. június 17. (kép forrása: guidetoiceland.is)Tűzszerész vizsgál egy iszapba ragadt brit tengeri aknát Izland keleti partján 2016 januárjában (kép forrása: icelandmag.is)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!