Idén tartunk először Holokauszt Emléknapot

A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programja az akkori zsidó népesség számát mintegy harmadára csökkentette. Hitler 1941 őszén határozta el a `végső megoldást`,azaz az európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (görög eredetű szó, jelentése `tűzben elégő áldozat`) nevezett népirtásnak mintegy kétszázezer a nácik által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos is áldozatul esett.

Az Oswiecim (német nevén Auschwitz) melletti "halálgyárat" Lengyelország német-orosz leigázását követően, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: a törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az első gázkamrákat.

Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B). 1943 márciusában megkezdődött az iparszerű népirtás: üzembe helyezték a négy krematóriumot. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak - nem a megöltek - száma összesen 1041000 volt, közülük Lengyelországból 300000, Görögországból 55000, Németországból 69000, Hollandiából 60000, Franciaországból 69000, Szlovákiából 27000, Belgiumból 25000, Magyarországról 436000 embert deportáltak ide.

A tömeges népirtás programszerű megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkező tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt, ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérőek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek, s többségük elpusztult. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsőkig legyengült nőket és gyerekeket találtak ott.

Magyarországon az idei első Holokauszt Emléknapon, január 27-én a három közjogi méltóság kezdeményezésére holokauszt-megemlékezést tartanak az Országház Felsőházi termében, amelyen a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök mond beszédet.

Az Élet Menete Alapítvány  Budapesten a Parlament előtti Kossuth téren január 27-én, pénteken 12.30-kor tart rendezvényt. Verő Tamás rabbi, a rendezvény egyik kezdeményezője az MTI-nek elmondta, hogy a világszervezet 2005. november 1-i határozatának meghozatala után az Élet Menete Alapítvány elhatározta, hogy méltó megemlékezést szervez zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt.

Az a fő céljuk, hogy a fiatalokkal megismertessék a XX. század történelmének legsötétebb korszakát, amikor milliókat pusztítottak el csak azért, mert zsidónak, cigánynak születtek vagy a hivatalostól eltérő politikai nézeteket vallottak. Ezeknek az embereknek nincs sírhantjuk, mert a gázkamrákból a krematóriumok kéményein keresztül távoztak e világból. Verő Tamás hangsúlyozta, hogy emlékezni és emlékeztetni kötelessége minden jószándékú embernek. Az ifjúságnak meg kell ismernie a történelemnek ezt a korszakát is. A rendezvény szervezője az MTI-nek azt is elmondta, hogy az ENSZ-határozat kihirdetése után azonnal megkezdték a szervezést, és mindenki segített, akihez támogatásért fordultak.

A megemlékezés ideje alatt a soha vissza nem tértek nevét két gyermek, két felnőtt és két túlélő olvassa fel, hat gyertyát fognak meggyújtani és 600 fehér léggömböt eresztenek a magasba a 600 ezer magyar mártírra és a 6 millió áldozatra emlékezve.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank)