Meghalt az auschwitzi hírvivő

A szlovákiai Topolcsányban 1924-ben született Vrba a háború után neves kutatóorvos lett, de a leghíresebb munkája teljesen más jellegű: gázkamrákkal és krematóriumokkal illusztrált, figyelemreméltó részletességgel megírt beszámoló. Az Auschwitz Jegyzőkönyv néven ismerté vált dokumentum pontossága annak köszönhető, hogy szerzőjének olyan munkákat kellett végeznie, amelyek révén a haláltábor minden részében megfordult, így a gázkamrákban is. 

Vrba egy társával, Alfred Wetzlerrel szökött meg 1944. április 7-én. (Wetzler 1988-ban halt meg.) Jelentésük két másik szökevény, valamint egy lengyel őrnagy értesüléseivel kiegészítve jelent meg. Az Auschwitz Jegyzőkönyvet a nürnbergi perben bizonyítékként használták fel a náci vezetők ellen.

Részlet a jegyzőkönyvből

Rudolf Vrba 1963-ban kiadta önéletrajzi könyvét "Menekülés Auschwitzból: Nem tudok megbocsátani" címmel. A The Ottawa Citizen lapnak 2005-ben adott interjújában úgy ítélte meg, hogy a "Végső Megoldás erejét titkossága és képtelensége adta. Megszöktem, hogy megtörjem azt a hiedelmet, hogy ez nem lehetséges és leállítsam a további gyilkosságokat". A haláltáborok borzalmairól csak fokozatosan szerezhetett tudomást a világ. 1944 januárjától kezdett fény derülni a Birkenauban, Auschwitz megsemmisítő részlegében folyó szörnyűségre.

Április 4-én egy szövetséges felderítő gép mintegy véletlenül fényképet készített Auschwitzról is egy szintetikusüzemanyag-gyár építését fürkészve. Vrba és Wetzler április 7-én szökött meg. Április 24-én eljutottak az észak-szlovákiai Zsolnába, ahol zsidó vezetők segítségével elkészítették a jelentést. A 32 oldalas dokumentumot megküldték a brit és az amerikai kormánynak, a Vatikánnak, a Nemzetközi Vöröskeresztnek. És megküldték a Hitler listáján a következő áldozatként szereplő magyarországi zsidók vezetőinek is. Vrba és Wetzler azért határozta el  magát a szökés mellett, hogy figyelmeztesse a magyar zsidókat. A gázkamrákhoz új vágányt épült és hallották a nácikat arról beszélni, hogy "magyar kolbász" érkezik. 

Rudolf Vrba

A magyar zsidó vezetők azonban nem tettek közzé figyelmeztető felhívást. Az egyik magyarázat szerint attól féltek, a figyelmeztetéssel veszélyeztethetik azt a később sikertelennek bizonyult egyezséget, amelyről Adolf Eichmann-nal alkudoztak a zsidók legalább egy részének a megmentéséről. Június 6-án két másik auschwitzi szökevény érkezett Zsolnára, Arnost Rosin és Czeslaw Mordowicz, akik elmondták, hogy vagonokban érkező magyar zsidókat mészárolnak le. Vrba és Wetzler figyelmeztetése azonban a magyar zsidók egy részét megmentette, a becslések szerint legalább százezret. A szövetségesek nyomására és a felelősségre vonással való fenyegetés hatására Horthy Miklós kormányzó 1944. július 9-én leállította a deportálásokat - olvasható a The New York Times cikkében.

(Múlt-kor/MTI)