Ember-arcok

Az ismert barlangrajzok egyik jellegzetessége, hogy az állatok ábrázolása sokkal élethűbb, mint az embereké. A falakon látható vadászó őseink leginkább pálcikafigurákra emlékeztetnek, részletek - például arcvonások - nélkül.

Készítettek-e élethű emberábrázolásokat, s ha igen, miért nem találjuk ezeket? Michael Rappenglueck, a Müncheni Egyetem kutatója szerint ezeket a barlangok aljzatába vésték. Akárcsak a dél-franciaországi La Marche barlang esetében, ahonnan több mint ötven éve kerültek az ábrázolások.

De mi lehetett az oka annak, hogy "elfeledkeztek" e rajzokról? A 15 000 éves, igen élethű rajzokat ugyanis hamisítványként könyvelték el, így a feledés homályába merültek. Csak néhány régebbi tanulmányban tettek említést róluk. Rappenglueck szerint azonban elérkezett az idő a korábbi nézetek felülvizsgálatára.

A barlangot 1937-ben fedezte fel Leon Pencard francia tudós, aki aztán öt évig folytatott ásatásokat. Ennek során mintegy 1500 rajzos kőlap került elő, amelyek az oroszlánok, medvék, lovak és antilopok mellett 155 emberi figurát is tartalmaztak. Ezek "valódi embereknek" tűnnek: női és férfi arcokat, arcvonásokat láthatunk, továbbá köpenyeket, sapkákat és lábbeliket. Ha valóban nem hamisítványok, akkor jóval a nagy civilizációk kialakulása előtt keletkeztek.