Megmentik IV. Béla adományát

80 millió forintos állami támogatást kap maradványainak megmentésére az 1260-62-ben épült szigligeti vár.

Mezey Artúr, a település polgármestere elmondta: az állami beruházás nyomán az alsó várban féltető kerül a volt istállóra, a felső várban pedig dongaboltozatot kap az az épület, ahol egykor valószínűleg a vár kápolnája volt. Az említett munkálatok a tervek szerint a nyár elejére, az idegenforgalmi főidény kezdetére befejeződnek.A polgármester szavai szerint a Szigligeti Vár Alapítvány tíz év alatt százmillió forintot költött a vár maradványainak megmentésére. "Ha befejeződik a vár helyreállítása, az alapítványnak nem kell évről évre a kutatásokra és a restaurálásra fordítania teljes évi bevételét, az összeg elég lesz a vár fenntartására" - mondta. Mezey Artúr kitért arra is: az alapítvány a belépőjegyekből és a várat ábrázoló képeslapok eladásából származó összegből gazdálkodik. Tavaly 14 millió forint volt a bevétel, ebből fizetik a régészeti ásatást, vásárolják a várfalak megőrzéséhez szükséges építőanyagot, fizetik a munkadíjakat - jelezte.

A polgármester tájékoztatása szerint az alapítvány által megrendelt, az idén is folytatódó régészeti ásatás jelentőségét mutatja, hogy utoljára 1964-ben kutatták régészek az Árpád-kori várromot. Az önkormányzat a helyreállítást illetően közmunkások foglalkoztatásával is segíti az alapítványt, hogy mielőbb befejeződhessenek a középkori vár megóvását célzó munkálatok - tette hozzá. Utalt arra: Szigligetet IV. Béla 1260-ban azzal adományozta a pannonhalmi bencéseknek, hogy ott várat építsenek.

A polgármester szavai szerint a Balaton által egykor szigetként körbeölelt Szigliget emlékeinek megóvása azért is fontos, mert e Balaton-felvidéki faluban a magyar építészet legkülönbözőbb korokból származó értékei lelhetők fel, köztük a réhelyi Árpád-kori templom romja, a középkori hangulatot őrző, nádtetős házakból álló Ófalu, a klasszicista rókarántói kápolna és a neoklasszicista Esterházy-kastély.

mti