Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet

Hüpereidész visszatér Budára

`Az egyik legfontosabb, legizgalmasabb vetélkedés a világban a tudásért, a tudás megszerzéséért folyó küzdelem. Valaki előrejut, valaki pedig lemarad, s aki előbb ismeri fel ezt, annak több esélye van az előrejutásra. Magyarországon a tehetség, a tudomány és a hagyomány teremti annak a lehetőségét, hogy ebben a vetélkedésben ne csak részt vegyünk, hanem, hogy jó eredménnyel legyünk a szereplői` - hangsúlyozta Hiller István a The Archimedes Palimpsest Colloquium című nemzetközi konferencia megnyitóján, az Eötvös Collegiumban.

William Noel brit tudós, az Arkhimédész-projekt vezetője a konferencián elmondta, hogy a nyolcéves kutatómunka során sok problémával kellett szembenézniük. Négy évig tartott, míg sikerült a kódex lapjait szétszedni, s minden oldal `újraolvasása` más és más technikát igényelt. A projekt vezetője külön kiemelte a magyar tudósok munkáját, amely Horváth László, az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelye vezetőjének az irányításával folyt.

William Noel, a kutatás vezetője

A konferencia a "Contribution of Conservation-, Image-enhancing- and Computer Technology to Classical Studies " ("a képalkotó eljárások és a számítógépes technika hozzájárulása az ókorkutatáshoz"  2007. szeptember 18.) című szekcióval vette kezdetét. Itt az amerikai szakemberek és hazai informatikusok részvételével folytatnak tudományos eszmecserét a kodikológiai, fényképezési és számítástechnikai kérdésekről. A számítástechnika szerepe ugyanis megkérdőjelezhetetlen nemcsak a fényképfelvételek feldolgozásában, hanem a tervezett digitális és nyomtatott (fakszimile) kötet előállításában is. Az ELTE Informatika Karának munkatársai (az Eötvös Collegium Informatikai Műhelyének tanárai) és kollégista hallgatói meghatározó szerepet játszhatnak a rendkívül összetett feladatok megoldásában.

Abigail Quandt (a Walters Arts Museum kéziratainak restaurátora) a világ leghíresebb középkori palimpszeszt kódexének konzerválásáról és a kódex készítéséről - beleértve az egykori szerzetesek munkáját is - tart előadást. Különösen nagy érdeklődésre tartott számot a program azon része, melynek során az amerikai fényképész szakemberek az Arkhimédész palimpszeszt láthatóvá tétele során alkalmazott technikát egy magyarországi palimpszeszt oklevélen mutatták be. A Pannonhalmán őrzött, 13. századi oklevelet az OSZK fényképész laboratóriumának sötétszobájában fényképezték le, hogy előcsalogassák a 11. századi levakart írást.

A "Hüpereidész visszatér Budára" című III. nemzetközi tudományos kerekasztal az Arkhimédész-kódex "új" szövegeinek (Hüpereidész és az Arisztotelész-kommentár) vizsgálatával foglalkozik, és a szenzációs felfedezés publikációját készíti elő. A rendezvény eddig a British Academy, a Magyar Tudományos Akadémia (belértve az Ókortudományi Kutatócsoportot), a Francia Köztársaság Nagykövetsége, az Eötvös Collegium (és a Bollók János Klasszika-filológia Műhely) valamint az Ybl Társaság támogatását élvezi.

A Magyarországra érkező filológusok 2007. szeptember 20-22-én tudományos konferencián vesznek részt, és előadásokat tartanak. A nemzetközi tudományos kerekasztalt követő "Texts and Traditions" című rendezvény - amelyet a fent már említett intézmények (BA, MTA, EC) támogatnak - a magyarországi klasszika-filológia történetében kiemelkedő esemény. Az előadások írott változatát az Acta Antiqua Hungarica, illetve az Antik Tanulmányok közli. A konferencia egyszersmind lehetőséget teremt arra, hogy általában a bölcsészettudományok, különösképp pedig a klasszika-filológia művelésének fontosságára irányítsa a figyelmet. A háromnapos konferencia zárónapján (Postgraduate Day) külföldi és hazai doktorandusz hallgatók tartanak előadásokat, így kívánunk lehetőséget teremteni számukra a nemzetközi szereplésre.  

1. Olvashatóvá tenni az olvashatatlant
2. Magyar sikerek a klasszika-filológia világában
3. Hüpereidész visszatér Budára