2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tudományos szenzáció: megtalálták Arisztotelész elveszett kommentárját

2007. április 27. 11:00

Egy korábban is tudományos szenzációnak számító középkori imakönyv legújabb vizsgálata újabb szenzációt hozott.

A görög eredetű palimpszeszt (palimpszésztosz - újra dörzsölt) szó olyan többször használt íráshordozót jelöl, amelyről valamilyen technikával, például dörzsöléssel, áztatással eltávolították a korábban ráírt szöveget. A középkorban így hamisítottak okleveleket. Esetünkben nem hamisításról, hanem a kecskebőrpergamenlapok újrafelhasználásáról van szó. A pergamenre eredetileg a 10. században írták rá Arkhimédész tanulmányait Konstantinápolyban. A 13. században Jeruzsálemben egy szerzetes gondosan lekaparta a görög szöveget, és görög ortodox imákat írt a 90 fokkal elforgatott lapokra.

A most felfedezett kommentár

A röntgen-sugaras feltárásnak köszönhetően ismertté vált az átíró személyazonossága is. Joannesz Müronász volt a neve és 1229. április 14-én fejezte be az imák leírását. Müronász egyébként nemcsak az Arkhimédész szövegre írt, hanem más filozófiai kéziratokat is "kivakart". Ezek is tartalmaznak eddig nem ismert szövegeket, pl. az. i.e. 4. században élt Hüperidész munkáit. Összesen öt korábbi könyvből használt fel lapokat Müronász. Ismerje meg a vizsgálat további részleteit is!

A palimpszeszt legújabb vizsgálatai arra is fényt derítettek, hogy a középkori reciklálás során Arisztotelész Kategóriák című munkájának egy ókori kommentárját is lekaparták a pergamenről. William Noel az amerikai Walters Art Museum kézirataiért felelős kurátor, és az Arkhimédész palimpszesztről készülő könyv egyik szerzője szerint ez egy igen durva eljárásnak tekinthető, ám a középkorban gyakran éltek a hasonló újrahasznosításokkal. "Levették a könyvet a polcról, kiradírozták a szöveget, felvágták a lapokat, és új könyvet készítettek belőle" - mondta el a BBC-nek.

A szakértők tavaly óta multispektrális képfeldolgozással elemezték a pergament, és az egyik ilyen átvilágítás során egy eddig ismeretlen szövegrészlet is megjelent a lapokon, amelynek vizsgálatát nemzetközi kutatócsoportra bízták. Az apró jelek és rövidítések hamar felfedték a szerző kilétét: a kutatók szerint azokat az egyik leghíresebb Arisztotelész-kommentáló Alexander Aphrodisziasz vetette papírra. Az ő munkái közül eddig egyet sem ismertek, ám a mostani szöveg egy igen kritikus elmére vall: a szövegből megtudhatjuk, hogy egyáltalán nem volt elégedett a művel, és amikor az auktor a "lábú" kifejezést az állatokhoz kötötte, epésen megjegyezte, hogy az ágynak is van lába.

Arisztotelésznek ez a munkája a nyugati filozófiaoktatás egyik alapköve volt, így az ehhez fűzött kommentár a középkori tudománytörténet egyik újabb színfoltja lehet - állítják a kutatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár