Részecskegyorsítóba teszik a Holt-tengeri tekercseket
2007. szeptember 17. 12:00
Brit kutatók egy speciális részecskegyorsítóban az univerzum egyik legerősebb fényforrásával világítják át a Holt-tengeri tekercsekhez hasonló törékeny dokumentumokat.
Korábban
A brit szakértők egy korábban épített eszközzel vizsgálják meg azokat a régi dokumentumokat, amelyek túl törékenyek és sérülékenyek ahhoz, hogy kicsavarják vagy felnyissák azokat. A gyémánt szinkrotronnak nevezett készülék a napnál 10 milliószor nagyobb intenzitású röntgensugarakat állít elő, és ez lehetővé teszi a kutatóknak, hogy a korábbi teszteknél sokal alaposabb fizikai és kémiai vizsgálatot végezzenek a mintákon. A készülék az Oxfordshire-i Didcot egyik futurisztikus épületében található, amelyet február óta használnak a kutatók.
Elmondása szerint elsőként a Holt-tengeri tekercseket szeretnék átvilágítani, amelyeket 1947 és 1956 között találtak meg, és jelenleg közel 850 darab áll a kutatók rendelkezésére. Wess szerint a tekercsek egy részét a mai napig nem tudták megvizsgálni, mert a kutatók attól tartottak, hogy azoknak komoly baja eshet. A szinkrotronban azonban végre olvashatóvá válnak majd az ismeretlen szövegrészletek is. A kutatók ezután a Utolsó Ítélet könyvét, és az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is szeretnék hasonló teszteknek alávetni.
A professzor elmondása szerint a géppel azt is megvizsgálhatják majd, hogy az állati bőrben található kollagén az idő elteltével miként alakult át zselatinná, és hogy ez milyen változásokat illetve károsodásokat okoz az oklevelekben. A kutatók reményei szerint a technológia pár év alatt annyira fejletté válhat, hogy akár röplapokat és vékony könyveket is könnyen átvilágíthatnak majd. Ez pedig akár azt is lehetővé teszi majd, hogy végre Beethoven és Mozart jelenleg rossz állapotban lévő és felnyithatatlan kottáit is elolvassák.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap