Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet

Magyar sikerek a klasszika-filológia világában

Hüpereidész, a klasszikus görög világ egyik legismertebb szónoka és politikusa Athénban élt az i.e. 4. században, Fülöp és Nagy Sándor idejében, és sokak szerint Démoszthenésszel vetekedett (és sokáig a barátja volt). Több mint hatvan beszédet tulajdonítanak neki, de életművéből - papiruszon - összesen hat maradt ránk. Ezért is olyan kiemelkedő jelentőségű a nemrégiben feltárt két új beszéd. Másrészt azért, mert bizonyítja, hogy a középkorban is olvasták Hüpereidészt. Mivel a középkorból - pergamenre másolt - Hüpereidész beszédek nem maradtak fenn, a tudósok korábban még arra következtettek, hogy akkoriban már nem olvasták a nagy szónokot.

Ennek azonban ellentmondani látszik néhány Magyarországról származó adat. Egy Brassicanus nevű bécsi utazó azt állította: az 1520-as években Mátyás könyvtárában látott egy "teljes" Hüpereidészt. (Mátyás firenzei ügynökei révén rendszeresen vásárolt görög kódexeket, amelyeket Budán latinra fordíttatott.) Korábban senki nem hitt neki, egyedül Horváth László állította egy tanulmányában, hogy Brassicanus igazat mondott. A fenti felfedezés őt igazolja: bebizonyosodott, hogy valóban létezett középkori, azaz kódexekben másolt Hüpereidész-hagyomány.

Emellett a Gesner szerkesztésében megjelent első egyetemes bibliográfia szerint Bornemissza Pál nyitrai püspök könyvtárában voltak bizonyos Hüpereidész töredékek. Ezeknek sajnos nyoma veszett, de e látványos tudományos felfedezés nyomán képletesen szólva a görög szónok - az új szövegeket feldolgozó nemzetközi kutatócsoporttal - visszatérhet Budára.

A Brit Királyi Akadémia a vizsgálatok nyomán 2006. februárjában szervezte meg az első kerekasztal beszélgetést, ahova meghívtak minden Hüpereidész-kutatót és a még megfejtetlen négy kettős folió fényképeit "szétosztották" közöttük. A meghívottak között volt Horváth László az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének vezetője, az ELTE Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa is. Az Eötvös Collegiumban Horváth László vezetésével létrehozott kutatócsoport (Mayer Gyula, Farkas Zoltán, Mészáros Tamás) közös munkájának köszönhetően - a külföldi kutatók messzemenő elismerését kiváltó - komoly eredményekről számolhattak be Londonban a második (2006. december 13.) akadémiai kerekasztal előtt.

2006 nyárutójára ugyanis a magyar kutatócsoport áldozatos munkával elkészült a rábízott 64 sor nagy részének átírásával, és azt a szoros nemzetközi együttműködés szellemének megfelelően elküldte a külföldi kollégáknak. Mindemellett nemcsak azoknál a leveleknél sikerült meghatározó adalékokkal szolgálniuk, ahol társátíróként, referensként nevesítették őket, hanem a külföldi kollégák levelinek döntő többségének megfejtését is ők fejezték be. A magyar sikereket fokozandó Horváth László a II.  kerekasztal kezdete előtt frissen kézhez kapott harmadik foliumot (csupán néhány kiolvasott sort tartalmazó levelet) Londonban, 24 óra leforgása alatt - a kutatócsoport hazulról érkező megerősítéseit is felhasználva - fejtette meg úgy, hogy az így megszületett átírásra támaszkodhattak a szakértők.

Utóbbi különösen fontos eredményt hozott, mert tartalmában is történelmi jelentőségű eredménnyel bírt: tényszerűen igazolta a kutatócsoportnak azt a korábban megfogalmazott - ám másoktól vitatott - feltételezését, hogy Hüpereidész Dióndasz ellen elmondott és Démoszthenész Koszorú című beszéde között mutatkozó tartalmi és stiláris hasonlóság nem a véletlen műve. Sikerült az olvasat és a párhuzamos helyek alapján kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a Dióndasz ellen című beszéd nem közvetlenül a khairóneiai ütközet (i.e. 338) után - miként azt mások feltételezték -, hanem i.e. 335/334-ben hangzott el. Ráadásul Hüpereidész új számadatokkal árnyalja a perzsaellenes háborúkban részt vett athéni flotta méretét; a beszéd egésze a Khairóneiát megelőző athéni diplomáciát is élesebb megvilágításba helyezi.

Korábban ismeretlen rajzok is előkerültek

A khairóneai ütközetben ugyanis a Démoszthenész és Hüpereidész javaslatára Thébával szövetkezett athéni csapatok hatalmas vereséget szenvedtek el a Nagy Sándor vezette makedónoktól. A vereség után a makedón-pártiak elérkezettnek látták az időt a makedónellenes irányzattal való leszámolásra; Hüpereidész ellen az egyik makedón-párti politikus, Dióndasz indított pert. A Dióndasz elleni beszéd valójában Hüpereidész egyik védőbeszéde, amellyel a személyét ért támadásokra kívánt válaszolni, és amellyel politikáját védelmezte.

Az átírt öt Hüpereidész-bifolium (kódexíráshoz szükséges alapanyag félbehajtva, hogy két lapot - azaz négy oldalt - képezzen.) összesen 320 új sort tartalmaz, ami nemcsak a korpusz eddigi terjedelméhez képest, hanem a görög irodalom egésze szempontjából is jelentős gyarapodást jelent.

1. Olvashatóvá tenni az olvashatatlant
2. Magyar sikerek a klasszika-filológia világában
3. Hüpereidész visszatér Budára