Rágózva gyógyultak az ősemberek

A fakéreg- és gyantarágás gyakorlata a történelem előtti időkben már eddig is ismert volt a tudósok körében, és ezt megerősítették ma élő, természethez közel élő népek az Andoktól Jemenig. Az is tudott, hogy a neolitikum embereinek orvoslásában fontos szerepe volt a gyantának, ugyanis tele van fenollal, amelyet mindig is kiváló természetes gyulladásgátló szernek tekintettek.

A rágógumi története

A szóban forgó gyantát a nyírfa kérgének felmelegítéséből nyerték, megfőzték, majd miután kihűlt, megszilárdult, máris kész volt egy takaros kis labdácska, amelyet fogíny- és szájüreggyulladás enyhítésére lehetett rágni.

Trevor Brown, a kutatócsoport vezetője a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva nemcsak azért nevezte szenzációsnak a leletet, mert ilyen régi nyírfagyanta-darabot még nem találtak, hanem azért is, mert jól meghatározható belőle a rágó egyén fogsorának állapota is.

A gyantát egyébként 23 éves kolléganője, Sarah Pickin amatőr régész találta meg, de nem ez volt az egyetlen zsákmánya: a kövület mellett egy ámbragyűrűt és egy nyílhegyet is talált.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)