Új leletek árnyalják az elfeledett közép-ázsiai állam történetét

(Forrás: Otyrar.kz)

A Dél-kazahsztáni Pedagógiai Egyetem Régészeti Központjának szakértői elsőként egy hatalmas, emelvényszerű építményt tártak fel, amelyben később tizennégy darab, négyszögletes és trapéz alakú, különböző feliratokkal ellátott téglát találtak. Alekszandr Poduskin professzor elmondása szerint a leletek mintegy 300–400 új írásjellel és körülbelül 15 sorral gyarapítják a Kultobéből ismert feliratok gyűjteményét, amely korábban mindössze 1650 írásjelből és 80 sorból állt. 

A kutatók az egyik felirat egy részét már sikeresen megfejtették: a szöveg egy nomádok lakta területen alapított város alapítására utal, emellett elsőként tesz említést egy olyan etnikai csoportról, amelyet a szakemberek „a sátrak népeként” fordítanak. A kutatók szerint ez a ritka megnevezés arra is utalhat, hogy a Kancsü állam írásos emlékei a nomád közösségek politikai és társadalmi szerepéről is közvetlen információkat őriztek meg. 

Az egyik legkülönlegesebb lelet egy olyan téglalenyomat volt, amelyről a régészek úgy vélik, hogy akár egy szövegek ismételt rögzítésére vagy sokszorosítására szolgáló korai szövegmásoló eszköz lehetett. Ha ezt a feltételezést a további vizsgálatok is megerősítik, az arra utalhat, hogy az írás az adminisztráció, a hivatalos kommunikáció és más állami feladatok során is fontos szerepet tölthetett be. 

A kutatás a közeli Kylyshzhar temetőben is folytatódott, ahol a régészek négy sírt tártak fel, köztük egy 18–20 éves fiatal nőét, amelyből értékes sírmellékletek – például kerámiaedények, egy kés, állatáldozatra utaló maradványok, valamint gyöngyök – kerültek elő. A szakemberek szerint a gyöngyök egy díszes halotti lepelhez tartozhattak, újabb részleteket szolgáltatva a Kancsü-kori temetkezési szokások megismeréséhez.

A Kancsü királyság a Krisztus előtti 2. századtól a Krisztus utáni 4. századig létezett a mai Dél-Kazahsztán és Közép-Ázsia területén. A történészek sokáig elsősorban kínai krónikákból ismerték csak ezt az államot, az új kultobei feliratok azonban jóval pontosabb képet nyújthatnak az ország írásbeliségéről és fejlett városi kultúrájáról. A kutatók szerint a szövegek korai szogd nyelven, arámi eredetű írással készültek, így a térség politikai, nyelvi és kulturális kapcsolatainak feltárásához is fontos adalékokkal szolgálhatnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit
• Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
• Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról
• A mai napig felismerhetőek a szovjet űrszondák a Vénuszon
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• A Szovjetunióban betiltott festményeket állítanak ki Londonban
• Negyven éve történt a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája
• Luxusmárkaként született újjá a szovjet Rakéta óra
• Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten