2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 01
47 találat
[1]

1346. július 1.

I. Lajos vereséget szenved Zára falainál

A Horvátországban tartózkodó magyar királyhoz Zára követeket küldött, akik jelezték, hogy a dalmáciai kereskedőváros kész lerázni magáról a velencei fennhatóságot. Az elpártolt város ellen Velence azonnal támadást intézett. A záraiak ellenálltak, mert bíztak a magyar király támogatásában. Sajnos Lajos figyelme hamarosan a nápolyi események felé fordult. Ennek ellenére kísérletett tett, hogy a várost felmentse. A velenceiek azonban felkészültek a támadásra, egy faerődöt ácsoltak, és megvesztegették a magyar hadvezetés egy részét. Így a roham kudarcba fulladt, és Zára kénytelen volt megadnia magát Velencének.

[2]

1811. július 1.

Bevezetik az osztrák polgári törvénykönyvet

Pátens hirdette ki az Osztrák Császárság örökös tartományaiban az `Általános polgári törvénykönyv`-et, mely 1812. január 1-jén lépett hatályba a cseh-osztrák tartományokban és Galíciában. A polgári törvénykönyv `a lakosság jólétét és a jogrendet`, a `jó törvényeket` célzó modernizációs törekvések keretében született. (A szabadságharc leverése után, majd az 1851. évi diploma Magyarországon is ezt a törvénykönyvet vezeti be az osztrák büntető törvénykönyvvel együtt.) A törvénykönyv jelentős lépés volt az egységes jogrend megteremtése felé. Kimondta, hogy minden embert természetes, veleszületett jogok illetnek meg (16. §). A törvénykönyv bevezetésében (1-14. §) magánjogi törvények hatáskörét határozta meg. Első része (15-284. §) a személyi jogot és családjogot (házasság, szülők és gyermekek viszonya, gyámság) szabályozta, második része (285-1341. §) a dologi jogokat (vagyonjog) rögzítette, harmadik része (1342-1502. §) pedig e jogok és kötelességek változását, megszűnését, illetve elévülését szabályozta. A törvénykönyvet kihirdető császári pátens kilátásba helyezte külön kereskedelmi és váltótörvény megalkotását is.

[3]

1832. július 1.

Megjelenik Pesten az első `társaskocsi`, az omnibusz elődje

[4]

1836. július 1.

Kossuth tájékoztat az országgyűlésről

Az Országgyűlési Tudósítások rövidesen országos ismertségre tettek szert. A cenzúra kijátszásával létrehozott újság sikerén felbuzdulva, az országgyűlés berekesztése után Kossuth Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatta vállalkozását. A lap a megyei ellenzéki politizálásnak országos fórumot biztosított. A kormányzat a Wesselényi köré képzelt összeesküvés fő eszközét látta a lapban. Sikere láttán elszánta magát a határozott fellépésre, letartóztatta Kossuthot. Hűtlenség címén, közel kétévi fogság után, négyévi börtönre ítélték. Esetében elszámította magát a kormányzat: az 1840. tavaszi amnesztia után népszerű, felkészült és elszánt ellenzéki politikusként hagyta el börtönét.

[5]

1848. július 1.

Megindul a Kossuth Hírlapja című napilap, Bajza József szerkesztésében

Megindul a Népelem című napilap, a nemesi radikálisok lapja. Szerkeszti Madarász László és Madarász József.

[6]

1849. július 1.

Mészáros Lázár főparancsnok lesz

Haynau táborszernagy kiáltványban ismerteti a forradalom résztvevői ellen indítandó haditörvényszéki eljárás, illetve igazolás módját.

[7]

1850. július 1.

Az osztrák posta a birodalom egész területén bevezeti a postabélyeget

E napon az osztrák postatörvényt kiterjesztették Magyarországra is. Ettől kezdve minden postahivatal közvetített pénzt és csomagot, a leveleket pedig `levéljeggyel` (bélyeggel) bérmentesítették. 1859-től működött az expressz kézbesítés. A hazai posta része lett a német-osztrák postaegyletnek, ami egységes kezelést, díjazást jelentett.
Az 1850-es években ugyan itt-ott még vadnyugati állapotok uralkodtak, Bánffyhunyad környékén szinte menetrendszerűen rabolták ki hetenként a postakocsikat, de azért a posta megbízható, széles körű szolgáltatást biztosított, 1867-ben 941 hivatala működött az országban. Csak egy ugrás volt 1869-ig, a levelezőlap, vagy 1871-ig, a "magyar jelvényű levéljegyek" bevezetéséig, ami már az 1867. utáni önálló magyar postaszolgálat kibontakozásának volt a része.

[8]

1851. július 1.

A minisztertanács eltörli az Ausztria és Magyarország közötti közbülső vámhatárokat

A monarchia teljes vámrendszerét átalakítják, a Magyarország és Ausztria közötti közbülső vám eltörlésével egyidejűleg mérsékelt védvámot vezetnek be.
A vámhatár megszüntetése a neoabszolutizmus politikájának fontos része volt. Egy egységes és homogén birodalmat akartak teremteni, mégpedig nem pusztán azért, hogy a rebellis magyarokat beolvasszák a birodalomba. Schwarzenberg miniszterelnök és Bruck pénzügyminiszter úgy gondolták, hogy az egységes Habsburg-monarchia csatlakozhat a majd megteremtendő közép-európai vámunióhoz, s ezzel egy hetvenmilliós "Közép-Európa" vezető hatalma lehet. Az állami gazdaságpolitikát tehát külpolitikai célok is befolyásolták.
A monarchia közös vámterületének megteremtése alapjában befolyásolta Magyarország gazdasági fejlődését az elkövetkező évtizedekben. A magyarországi termelők ki voltak téve a fejlettebb osztrák-cseh-morva ipar versenyének. A versenyképtelen ágazatok, üzemek (pl.: textil) tönkrementek. Viszont gyors fejlődésnek indultak a magyar területen olcsón kitermelhető nyersanyagokra épülő iparágak (pl.: vas, vasgyártás). Élénkítően hatott a közös vámterület a magyar mezőgazdasági termékek kivitelére és a feldolgozóiparra. Ezután épül ki a világszínvonalon álló magyar malomipar, korszerű gőzgép meghajtású üzemeivel, legújabb kéregöntésű hengerszékeivel. És ekkor indul meg egy erőteljes munkaerő-vándorlás a monarchia nyugati, német, morva, cseh lakosú tartományaiból Magyarországra. A fejlődő új iparágak, a közös piac, a közös fizetési eszköz vonzották a vállalkozókat. Megindul a magyarországi társadalomban eddig hiányzó műszaki, technikai értelmiség és képzett szakmunkások betelepülése az országba.

[9]

1852. július 1.

Megindul a Szépirodalmi Lapok című hetenként kétszer megjelenő újság

[10]

1860. július 1.

Megkezdi működését 1860. április 19-i legfelső kézirattal életre hívott Összpontosított Helytartóság

[11]

1861. július 1.

A június 30-i uralkodói leiratot kihirdetik az országgyűlés két házában

[12]

1863. július 1.

A Magyar Földhitelintézet ténylegesen megkezdi működését

[13]

1867. július 1.

Életbe lép az Észak-Német Szövetség alkotmánya

Az Észak-Német szövetség alkotmányának életbe lépése - a Majna vonalától északra 22 állam és szabad város egyesül Poroszország vezetése alatt (az ún. kisnémet megoldás) - a (porosz-osztrák) háború befejezése után (1866. VIII. 23.) egy olyan ideiglenes államalakulatot hoz létre, amely az utolsó előtti lépés a német nemzeti állam megteremtéséhez. Az Otto von Bismarck porosz miniszterelnök által megfogalmazott antiliberális alkotmány föderatív jellegű. Felső szerveként a szövetségi tanácsot és a birodalmi tanácsot jelöli meg. A szövetségi tanács az összminisztériumi feladatokat látja el. Élén a szövetségi elnök, a porosz király áll.

[14]

1872. július 1.

Megkezdődik a buda-pesti Margit-híd építése

[15]

1875. július 1.

Uralomra jut a Szabadelvű Párt

A gyöngülő Deák-párt uralmát fenntartani csak úgy lehetett, hogy az addig mérsékelt ellenzéki balközép pártot, Tisza Kálmán főként középbirtokosokra támaszkodó seregét bevonták a kormányzásba. Andrássy meggyőzte a vonakodó uralkodót, hogy `a betyárból lesz a legjobb pandúr` elve alapján, Tiszáékban a dualizmus hűséges támaszra talál. Március 1-jén a két tábor Szabadelvű Párt néven egyesült. A régi párthoz képest erősebb és főként egységesebb szervezet jött így létre. A nyári választásokon a kiegyezés magyar érdekű javításának ígéretével a Szabadelvű Párt nagy többséget (333 mandátumot) szerzett, még a színmagyar Alföldön is. A konzervatív `jobbpárt` 18, a nemzetiségiek 24 mandátumot szerzetek, míg a függetlenségiek és 48-asok csupán 33 helyhez jutottak. Három évtizedre a kormánypárt nyomasztó túlsúlyának és egyeduralmának korszaka köszöntött be.

[16]

1875. július 1.

Országgyűlési választások kezdődnek

[17]

1876. július 1.

Meghal Bakunyin orosz forradalmár

Bernben, 62 éves korában, száműzetésben meghalt az orosz forradalmár, Mihail Alekszandrovics Bakunyin. Nézetei nagy hatást gyakoroltak az orosz anarchista mozgalomra. Az anarchizmus elutasítja az ember más ember fölötti uralmának minden formáját, és síkra száll az egyén korlátozás nélküli szabadságáért, az igazságosság, egyenlőség és szolidaritás alapján álló együttélésért. Tagadja a tekintély (állam, egyház) minden formáját, mivel az kényszert jelent, ami pedig megakadályoz minden értelmes érdekegyezséget és a lehető legnagyobb boldogulást. Bakunyin védelmezi a kollektív-forradalmi anarchizmust, amelyik harcol a közös tulajdonnal rendelkező szabad csoportok társadalmi rendjéért és a tömegek által kezelt termelőeszközökért. Az anarchizmus céljáért erőszakkal is küzd; a lázadás az emberi szabadság nélkülözhetetlen kifejezési módja.

[18]

1884. július 1.

Megnyitják az államvasutak Budapest - Újszőny közötti vonalát

Ezzel létrejön a Duna-jobbparti összeköttetés Budapest és Bécs között.

[19]

1886. július 1.

A Monarchia szódagyárai kartellt létesítenek

[20]

1891. július 1.

A magyar főiskolai ifjúság elkészíti válaszát a román egyetemisták májusi emlékiratára

A diákok védelmükbe veszik a magyar nemzetiségi politikát.

[21]

1898. július 1.

Szakolcán (Nyitra vm.) megindul a Hlas című szlovák nyelvű lap, Pavel Blaho és Vavro Sobár szerkesztésében

[22]

1900. július 1.

A trónörökös rangon aluli házasságot köt

A trónörökös Ferenc Ferdinánd maga választotta jövendő hitvese, Chotek Zsófia `nem volt egyenrangú`. Ferenc József és a Habsburg-ház családi törvénye azt kívánta, hogy a trónörökös mondjon le majdani házastársa császárnői és királynői jogairól és majdani gyerekeinek trónigényéről. Ez kísérteties ceremónia közepette, a császár, a főhercegek, a főpapok, a közös, osztrák és magyar miniszterek jelenlétében zajlott le a bécsi Burgban június 28-án. A lemondó okmányt németül és magyarul is kiállították, és két közjegyző hitelesítette. Ezután a trónörökös és a most hercegnővé emelt Zsófia a házasságot megköthette.
Az esküvő a csehországi Reichstadtban egy falusi plébános közreműködésével zajlott le, igen szűk körben. Ferenc József és az uralkodócsalád tüntetően távol tartotta magát. A magyar parlamentben és a politikai közvéleményben Ferenc Ferdinánd népszerűtlen személyiség volt. Tudták róla, hogy nem kedveli a magyarokat, nem tud megbékélni a dualizmussal, s nem tartja sokra az alkotmányosságot sem. Mégis az ellenzék most felhasználta az alkalmat arra, hogy "megcsipkedje" a dinasztiát. Elhangzott, hogy a magyar jog nem ismer családi törvényeket, sem morganatikus házasságot, s képtelenségnek mondták, hogy a trónörökös másnak a jogairól, így feleségének császárnői, és királynői valamint gyermekeinek utódlási jogairól mondjon le.

[23]

1903. július 1.

A Tour de France megment egy sportújságot

Párizsban eldördül a startpisztoly az első `Tour de France` versenyen. A kerékpárverseny rendezője Henri Desgrange sportújságíró és kiadó, aki terjesztési nehézségekkel küzd; így próbál lapján, a `L Auto`-n segíteni. Erre egy Franciaországot bejáró kerékpáros körverseny megrendezését tartja a legalkalmasabbnak: látványos sportesemény, amiről heteken át lehet tudósítani. Hiába fogadja el 60 kiváló kerékpáros a meghívást, a közönség érdeklődése egyelőre még csekély. A 6 szakaszos, 2428 km-es verseny, melynek startja és célja is Párizs, győztese a francia Maurice Gaurin.

[24]

1903. július 1.

A király Pejacsevich Tivadar grófot nevezi ki horvát bánná

[25]

1911. július 1.

Megjelenik a Panther német páncélos Agadir kikötőjében

Az ún. párdusugrással megkezdődik a marokkói válság. A német cirkáló II. Vilmos parancsára horgonyzott le az afrikai kikötőben.

[26]

1916. július 1.

Anyagcsata dönti el a háborút

Alighogy elkezdődik a Bruszilov-offenzíva a németek keleti frontján, a szövetséges brit-francia erők támadni kezdik a német állásokat a Somme-nál. A somme-i csatát, az első világháború egyik legnagyobb anyagcsatáját a hadianyag- és létszámbeli fölény ellenére négy hónap után félbe kell szakítani, mivel az antantcsapatok semmiféle stratégiailag jelentős áttörést nem tudnak ekkor elérni. A német arcvonalat 40 km szélességben, kereken 12 km mélyen szorítják vissza. A német oldal közel 500 000 főnyi veszteségével az antanthatalmak kerekeken 700 000 fős vesztesége áll szemben (500 000 brit és 200 000 francia).
A somme-i csata jelentős mértékben gyengíti a német haderő erkölcsi és fizikai erejét a nyugati fronton. Az első alkalommal bevetett brit tankok (páncélozott, lánctalpas harckocsik) újszerűségük miatt rettegést és rémületet keltettek a német katonák között. A somme-i csatában az emberekről a hadianyagok bevetésére helyeződik át a hangsúly. A verduni nagy emberveszteségek (1916. II. 21.) megkövetelik a hadianyagok fokozott bevetését.
Az offenzíva a Somme-nál a briteknek a német állásokra zúdított, napokig tartó tüzérségi tüzével kezdődik. Az előrenyomuló francia gyalogság már csak elpusztult vidékre, felperzselt földre és üres falvakra marad.

[27]

1917. július 1.

Megindul az orosz ideiglenes kormány által szervezett ún. Kernszkij-offenzíva a központi hatalmak ellen Galíciában

Óriási áldozatok ellenére sem ér el eredményt.

[28]

1919. július 1.

Ágoston Péter népbiztos a Tanácsköztársaság és Eugene Mittelhauser tábornok a csehszlovák hadsereg nevében Pozsonyban aláírja a fegyverszüneti szerződést

Kijelöli a demarkációs vonalat, lényegében a későbbi trianoni határ mentén, és 4 kilométeres semleges zónát húz a két hadsereg közé; a megállapodás katonai jellegű, de elismeri a csehszlovák közigazgatást a kiürített területeken.

[29]

1926. július 1.

Megszűnik a magyar államháztartás népszövetségi ellenőrzése, s befejeződik a népszövetségi főbiztos magyarországi tevékenysége.

[30]

1927. július 1.

A Majna menti Frankfurtban bemutatják Bartók Béla `I. Zongoraverseny` című művét.

[31]

1932. július 1.

Gróf Hunyady Ferenc pártonkívüli képviselő és csoportja (pártonkívüli keresztény agráriusok) belépnek a Független Kisgazdapártba

[32]

1936. július 1.

Ausztriában törvény hatálytalanítja a Habsburg-család kiutasítását, és visszaadja a család kisajátított birtokának egy részét

[33]

1936. július 1.

Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter Londonban, Winchkler István kereskedelemügyi miniszter Rómában folytat tárgyalásokat

[34]

1937. július 1.

A képviselőház hozzászólás és vita nélkül elfogadja a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot.

A Szociáldemokrata Párt tagjai nem vesznek részt az ülésen

[35]

1937. július 1.

A csendőrség Orosháza (Békés vm.) és környékéről 250 szegényparasztot, kubikost, kisiparost állít elő

131 kommunista és szociáldemokrata ellen vádat emelnek.

[36]

1938. július 1.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kerületi elnökeinek és titkárainak értekezlete zajlik Budapesten

Megerősíti azt a régebbi határozatot, hogy a pártból `szélsőséges szervezkedés` miatt kizárt tagokat csak pártvezetőségi határozattal lehet visszavenni.

[37]

1940. július 1.

Megalakul a vichy-i kormány, a németek által el nem foglalt francia területeken

[38]

1941. július 1.

A belügyminiszter betilt minden politikai jellegű gyűlést

[39]

1947. július 1.

A nemzetgyűlés törvényt fogad el a hároméves tervről (1947/XVII. tc.)

[40]

1963. július 1.

U Thant, az ENSZ főtitkára július 3-ig hivatalos látogatás keretén belül Magyarországon tartózkodik

[41]

1965. július 1.

Hivatalba lép Kállai Gyula kormánya

[42]

1966. július 1.

Franciaország nagyhatalmi terveket dédelget

A NATO katonai szervezetéből való kilépéssel Charles de Gaulle francia köztársasági elnök folytatja a francia nagyhatalmi tervek megvalósítását. A francia haderő önállóvá válik és nincs többé alárendelve a NATO-parancsnokságnak. Saját katonai erejét növelendő, Franciaország már 1960-ban megkezdte atomfegyvere kifejlesztését. De Gaulle célja Franciaország hegemóniája a nagyhatalmaktól független Európában. Az amerikai befolyás visszaszorítása érdekében de Gaulle a hatvanas évek közepétől a keleti tömb államaihoz való közeledés politikáját folytatja.

[43]

1967. július 1.

Szoros gazdasági kooperáció alakul Európában

Hatályba lép az eddigi három gazdasági közösség: az Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957. III. 25.), az Európai Atomenergiai Közösség (Euratom) és az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió, 1951. IV. 18.) egyesülése Európai Közösséggé (EK) közös Minisztertanáccsal és közös Bizottsággal. A május végén Rómában tartott legutóbbi EGK-csúcsértekezleten a tagország: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg megállapodott az egyesülésben. Nem jutottak megegyezésre Nagy-Britannia csatlakozását illetően; főleg Franciaország ellenezte ezt. Az EGK, amely az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA, 1960. I. 4.) ellentétben közös belső piacra és közös valuta- és pénzügyi politikára törekszik, fennállásának tíz esztendeje alatt eleget tett a vele szemben támasztott elvárásoknak. Mindamellett gondot jelent a mezőgazdasági termékek közös piaca: 1962 óta a parasztoknak sok mezőgazdasági terméknél megállapított vámcsökkentésekből fakadó hátrányokat és felvásárolják feleslegeiket. Azóta egyre nő az eltérés az államilag garantált minimális árak és a piaci árak között, amelyeknek az egyre növekvő termelés folytán tulajdonképpen csökkenniük kellene.

[44]

1967. július 1.

Budapesten megalakul a Gazdaságkutató Intézet

[45]

1969. július 1.

Szabályozzák a közületi gépkocsik tartását

Életbe lép a 171/1969. számú kormányrendelet. Ez meghatározta a közületek gépkocsinormáit. A járási hivatalok 2 db gépkocsit birtokolhatnak. A minisztereknek két autó jár. Közület csak szocialista gyártmányú gépkocsit vásárolhat, magánszemélytől autót nem szerezhet be.

[46]

1969. július 1.

Kalauzok nélküli lesz a tömegközlekedés

A BKV krónikus munkaerőhiánya miatt 1969-ben bevezették a kalauz nélküli (KN) közlekedést (2404 fő megtakarítás). A járműveken 13 500 jegykezelő készüléket helyeztek el. Az utasok ezután jegyeiket (villamos: 1 Ft; autóbusz: 1,50 Ft) többek között trafikokban pénztáraknál, eszpresszókban válthatták meg. A budapesti járművekhez egy évszázada hozzátartozó kalauzok ezzel végleg eltűntek a városi tömegközlekedésből.

[47]

1974. július 1.

Meghal Juan Perón

Olivosban (Buenos Aires) meghal Juan Domingo Perón, argentin politikus, államfő. Alsó középosztálybeli családban nevelkedett, s 16 éves korától katonai iskolán folytatta tanulmányait. Az 1930-as évek végén Olaszországban szolgált mint katonai attasé. 1943-ban Argentínában csatlakozott a hatalmat átvenni készülő fiatal tisztek csoportjához. A puccs utáni első három évben befolyása fokozatosan növekedett, bár a kormányban csupán a szerény munkaügyi és népjóléti államtitkári posztot töltötte be. 1945-ben azonban már alelnök és hadügyminiszter lett. Befolyását tovább növelte, amikor megismerkedett későbbi feleségével, Eva Maria Duartéval, az argentinok szeretett Evitájával, akinek közreműködésével a szakszervezeteket, illetve a munkásosztályt is maga mellé állította. Az 1945. októberi államcsíny után Evita és a szakszervezetek hozták ki börtönéből. 1946 februárjában Argentína elnökének választották. Elnökségének 9 éve alatt a juszticializmus doktrínájára alapozva létrehozta a perónizmust, ami leegyszerűsítve a gazdagok gyűlöletét és a szegények szeretetét jelentette. 1955. szeptember 19-én puccsal döntötték meg hatalmát. Perón Paraguayba menekült, később Madridban telepedett le. Itt 1961-ben, kilenc évvel Evita halála után feleségül vette Isabel Martínez argentin táncosnőt. 1973-ban, a Juszticialista Párt választási győzelme után hazatért, s ismét köztársasági elnöknek választották. Bár egy évvel később meghalt ideológiája, a peronizmus továbbra is népszerű és meghatározó volt Argentínában.

Bezár