Műholdképpel elemzik a Húsvét-sziget szobrait

A féltucat vulkánnal és közel 900 moaival büszkélkedő, világ köldökének is nevezett Húsvét-szigeten dolgozó régészek és kutatók a legmodernebb technikával próbálják felmérni a szobrokat. A műholdas képek és GPS technológia alkalmazásával a szoborcsoportok komplexitására szeretnének magyarázatot nyerni, miközben ezzel Rapa Nui közösségének és a kőarcok restaurálásán és védelmén dolgozó szakembereknek is szeretnének segítséget nyújtani.

A műholdképekkel az egykori mezőgazdasági munkálatokra, és emberi tevékenység nyomaira is rátalálhatnak, ezért a kutatók abban reménykednek, hogy a vizsgálattal a sziget eddig ismeretlen története is feltárulhat majd. Mindezzel a szakértők a moaik kialakításának titkaiba is szeretnének bepillantást nyerni.

A 887 különös, hosszúkás arcú és nagy orrú kőarcot i. sz. 1100 és 1650 között egy mára erősen omlékonyá vált vulkanikus eredetű kőzetből faragták a sziget bennszülöttei. Rapa Nui lakosai mintegy 300 szobrot ismeretlen technikával szállítottak el a kőbányából, és a sziget partján, talapzaton állítottak fel. Ezekből ma már csak nagyjából 40 áll eredeti helyén. Az évente mintegy több tízezer turistát vonzó szobrok a Chile partjaitól 1500 kilométerre fekvő sziget legfőbbjövedelemforrását jelentik.

A sziget 3800 főnyi lakosságának többsége azonban úgy véli, hogy a már helyreállított kőszobrok bőven elegendőek a turizmus fenntartásához, amely a sziget fő megélhetési forrása. Mindez ugyanis már több kárral jár, mint haszonnal: a látogatók száma 1990-ben még 6000 volt, 2005-re azonban 45 ezerre nőtt, és ez a gyors fejlődés a szolgáltatások és a természeti források rovására ment.