2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 03
29 találat
[1]

987. július 3.

Capet Hugó új dinasztiát alapít

Capet Hugó, a franciák hercege, Nagy Hugó fia és örököse (946; a Szajna és a Loire közötti területen) a Karoling-dinasztia riválisaként Franciaország új királya lesz. Sikerül levernie az alsó-lotharingiai karoling lázadást. Győzelmével Hugó megalapozza a Capeting-dinasztia uralmát. Az utolsó karoling uralkodó, V. Lajos, 987. május 22-én halt meg.

[2]

1477. július 3.

I. Mátyás megszünteti Várad városjogát

[3]

1521. július 3.

Husszev szendrői bég csapataival körülzárja Nándorfehérvárt

[4]

1784. július 3.

II. József rendeletében Erdélyt 11 megyére osztja fel

[5]

1848. július 3.

Than Mór elkészíti az első magyar bélyeg tervezetét.

[6]

1851. július 3.

Sztrájkba kezdenek Pesten a terézvárosi dohánygyári munkásnők.

[7]

1863. július 3.

Az északiak győznek a gettysburgi csatában

Az uniós csapatok (északiak) és a konföderáltak (déliek) közti gettysburgi csata három napos harc után az uniós csapatok győzelmével végződik. 1863 nyarán az uniós csapatok sikerei fordulóponthoz vezettek az észak-amerikai polgárháborúban. Robert E. Lee tábornok, a déli államok parancsnoka az ellenség növekvő fölényét látva, újabb támadásra szánta el magát, hogy kiegyenlítse az erőket. Június végén a Potomac folyón keresztül Pennsylvaniába vezette csapatait, ahol Gettysburgnál összetalálkozott az uniós hadsereggel. Az ellenfelek harca 3 napig tartott, és a déliek áttörése nem sikerült; a kezdeményezés ettől kezdve az északiak kezébe került át. Július 4-én a megvert déli hadsereg megkezdte a visszavonulást Virginia felé (1861. IV. 12.).

[8]

1865. július 3.

Richard Belcredi gr. kiszemelt államminiszter kormányprogramjában az 1861. évi Februári Pátens, a centralista birodalmi alkotmány felfüggesztését javasolja az uralkodónak.

[9]

1866. július 3.

Az osztrák seregek vereséget szenvednek a poroszoktól Königgrätz-nél

[10]

1872. július 3.

Az erdélyi románok értekezletet tartanak Balázsfalván

Emlékiratot intéznek a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól. Ezek: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat; románok alkalmazása az állami hivatalokban; az egyházi önkormányzat biztosítása; román közép- és szakiskolák felállítása és román nyelvű előadások a kolozsvári egyetemen. A kormány nem fogadja el a kívánságokat.

[11]

1885. július 3.

Megkezdődik a magyar történészek kongresszusa Budapesten a Magyar Történelmi Társulat rendezésében.

[12]

1890. július 3.

XIII. Leó pápa levelet intéz I. Ferenc Józsefhez.

Egyházi szempontból elfogadhatatlannak minősíti az 1884. július 11-i `elkeresztelési` rendeletet.

[13]

1900. július 3.

A király szentesíti az 1900: XVI. törvénycikket.

Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárt szervez a földművelésügyi miniszter hatósága alatt.

[14]

1900. július 3.

Gazdasági cselédek baleseti biztosítása

A századfordulón az uradalmakban és a paraszti gazdaságokban alkalmazott cselédség 300 ezres tömegét nem érintette az 1890-es években bevezetett kötelező állami, betegség esetére szóló társadalombiztosítás. Számukra csupán a munkaadói szavatossági jog vagy kötelesség nyújtott némi védettséget, amely a munkaszerződés értelmében a munkaadó korlátozott anyagi felelősségét ismerte el a munkavállaló megbetegedése esetén. 1907-ben, pl.: törvény erősítette meg ezen elv érvényességét a gazdasági cselédekre: a beteg cselédek ingyenes gyógykezeltetésének költségét 45 napig a munkaadóra hárította. Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegély-pénztár felállításáról szóló 1900. évi törvény és későbbi módosításai a cselédek és mezőgazdasági bérmunkások, a napszámosok baleseti biztosításának lett az alapja. A Pénztár bevételeit képezték: kis részben az állami hozzájárulás, illetőleg a minden cseléd után fizetendő 120 fillérnyi munkaadói járulék, nagyobbrészt pedig a munkavállalókat terhelő befizetések. A szolgáltatás kiterjedt a balesetből származó betegség, rokkantság és halálozás esetén járó pénzsegélyre. Egy 1912-ben alkotott törvény mondta ki először a gazdasági cselédek számára az önkéntes nyugdíjbiztosítás elvét, egyúttal megemelte a baleseti biztosításkor fizetett, igen alacsony segélyeket.

[15]

1904. július 3.

Megalakul a Magyarországi Famunkások Szövetsége.

[16]

1904. július 3.

Herzl Tivadar

[17]

1905. július 3.

A francia képviselőház elfogadja az egyház és az állam szétválásáról szóló törvényt

[18]

1916. július 3.

Sztrájkot kezdenek a csepeli lőszergyár munkásai, munkakörülményeik javításáért.

[19]

1919. július 3.

A Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Stromfeld Aurél helyére Julier Ferencet nevezi ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé.

A vidéki városokban megkezdődik a munkásezredek szervezése.

[20]

1921. július 3.

Megalakul az Eötvös Kollégium Volt Tagjainak Szövetsége.

Elnök: Gombocz Zoltán; alelnök: Horváth János.

[21]

1927. július 3.

Klebelsberg megszervezi a külföldi magyar kutatást

Hatályba lép a külföldi magyar intézetekről és a nemzeti műveltség célját szolgáló ösztöndíjrendszerről szóló 1927:XIII. törvénycikk. A törvény szerint a külföldi magyar intézetek `tudományos kutatóintézetből, művészképző intézetből és főiskolai kollégiumból állhatnak. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyszabású tervet alakított ki az elitkultúra tervszerű ápolására. Ennek részei voltak: az egyetem-program, az Akadémia megsegítése, a tudományos értelmiség számára tervszerű külföldi ösztöndíjrendszer biztosítása. Ezeknek intézményei voltak a külföldön alapított magyar Collegium Hungaricumok, így a bécsi, a római, majd a párizsi, londoni intézetek. Az ösztöndíjakat az 1927-ben létrehozott és Domanovszky Sándor által vezetett Országos Ösztöndíjtanács koordinálta.

[22]

1928. július 3.

Megjelenik az első színes televíziós adás Londonban

[23]

1930. július 3.

A felsőház elfogadja az 1930: XXXI. törvénycikket.

Felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami vasutak beruházásaira, útépítésre, a termelés előmozdítására, a hitelellátó szervek kiépítésére és megerősítésére, különböző hasznos országos beruházásokra az országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül állami kölcsönt vehessen fel.

[24]

1932. július 3.

Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék nagyszabású sportünnepélyt tart Gödön (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.).

[25]

1940. július 3.

Brit hadihajók Orán partjainál megtámadják a francia flottát

[26]

1941. július 3.

Sztálin kihirdeti a felégetett föld taktikáját

[27]

1942. július 3.

A kormányzó (a lemondott Hóman Bálint helyébe) Szinyei Merse Jenőt nevezi ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré.

[28]

1975. július 3.

Átadják az első magyar autópályát

Az 1960-as évek második felétől jelentősen megnőtt a Budapest-Balaton közötti autóforgalom. Az 1930-as években megépült balatoni műút már nem bírta el a nagy forgalmat. Az első magyar autópálya, az M7-es több szakaszban épült meg. 1970-től a félig elkészült M7-es autópálya 2 forgalmi sávos autóútként már üzemelt. A hétvégi torlódások megszüntetésére 1972 nyarán új forgalmi rendet vezettek be. A nyári vasárnapokon 14-24 óra között az M7-es autópályán mindkét forgalmi sávban csak Budapest felé lehetett közlekedni. Az autópálya utolsó, Székesfehérvár-Balatonvilágos közötti szakaszát 1975. július 3-án adták át a forgalomnak.

[29]

1988. július 3.

Pártkonferencia határoz a reformokról

Négynapos tanácskozás után befejeződik Moszkvában a Legfelső Tanács össz-szövetségi ülése, ötven év óta az első pártkonferencia. A gyűlést az 5000 delegált váratlanul nyílt összetűzései jellemezték. Elfogadták Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának javaslatait, miszerint az állam és a társadalom felépítményében alapvető változásokat (többek között elnöki rendszer bevezetése) kell hozni. A küldöttek alapvetően egyetértettek Gorbacsov kívánságával, hogy az államfő pozícióját meg kell erősíteni. Így a jövőben a párt vezetője egyben az államfői tisztséget is betölti. Konkrét menetrendet dolgoznak ki "az államhatalom új szerveinek" kialakítására: 1989 áprilisában választásokat tartanak a 2250 fős, ún. népképviselők kongresszusa megalakításához. A kongresszus soraiból választják azután a legfelsőbb szovjetet, amelynek 400-500 képviselője folyamatosan, parlamenti funkcióval ülésezik, s amelynek vezetője egyben államfő is. A pártkonferencia zárónyilatkozatában egy - a Szovjetunióban korábban ismeretlen - "az információra való alkotmányos jog" is szerepel. A jövőben minden hivatal betöltéséről titkos és több jelöltet állító választással kell dönteni (kivétel a politikai bizottság). Minden magasabb funkció hivatali idejét két ötéves periódusra korlátozták. Egy megelőző vita után a delegáltak elfogadták Gorbacsov javaslatát, miszerint a pártszervezetek első titkárai a jövőben egyben az állami tanácsok (szovjetek) elöljárói is legyenek. Meglepetésről az Andrej Gromiko államfő visszalépését követelők gondoskodtak. Véleményük szerint Gromikót túlhaladta az élet. A konzervatív delegáltak ezzel szemben attól félnek, hogy csökkeni fog a kommunista párt befolyása az államban és a társadalomban. A delegáltak nagy tetszésnyilvánítással üdvözölték Gorbacsov bejelentését, miszerint a sztálini korszak áldozatainak politikai és morális okokból emlékművet fognak állítani. A pártkonferencia egészét a Jegor Ligacsov kb-titkár körül tömörülő konzervatív szárny, valamint a reformbarát korábbi moszkvai párttitkár, Borisz Jelcin és hívei közötti szokatlanul nyílt összetűzések jellemezték. Jelcint 1987-ben építésügyi miniszterré fokozták le radikális nézetei miatt. A konferencia tetőpontját a Ligacsov és Jelcin közti vita jelentette, amelyet a tévéközvetítés révén milliók láthattak. Jelcin kritikával illette, hogy a reformtörekvések ellenére sem sikerült a Szovjetunió legfontosabb ellátási problémáit megoldani, sem pedig a megcélzott forradalmi változtatásokat a társadalomban végrehajtani. Szó szerint azt mondta: "A peresztrojka három éve után sem sikerült az emberek reális, érezhető problémáit megoldani." Emellett Jelcin bírálta a pártfunkcionáriusok kiváltságait, és megismételte korábbi vádjait a kb-titkár Jegor Ligacsov ellen, akit személy szerint felelősnek tart a szükséges változások elmaradásáért. Ligacsov az állam és a társadalom "túl gyors" megreformálása ellen szólalt fel, és óva intett a dekadenciától, és káosztól, melyek az olyan radikális reformerek, mint Jelcin tevékenységének következményeként jelenhetnek meg a Szovjetunióban.

Bezár