2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mégsem az ökocídium okozta a Húsvét-sziget pusztulását

2007. április 25. 13:00

Egy új elmélet szerint a Húsvét-sziget természeti forrásainak kimerülését és lakosságának csökkenését nem az ott élő bennszülöttek környezeti pusztítása okozta.

A Húsvét-szigetet két és fél évszázadon keresztül moai szobrairól, ezekről a magas, kőből faragott, hosszú fejű alkotásokról ismerték. A sziget azonban az emberi beavatkozás és a környezeti katasztrófa mintapéldájává vált: lakóiról azt állítják, hogy elpusztították az erdőtakarót, amivel veszélybe sodorták élelmezésüket, lakóhelyeiket, és lehetetlenné tették maguk számára a kenuépítést.

Jared Diamond `Összeomlás` című legújabb könyvében az olvasható, hogy Rapa Nui `a legjobb példája egy olyan társadalomnak, amely erőforrásai kizsákmányolása révén elpusztítja önmagát`. A tudósok ezt a jelenséget `ökológiai önpusztításnak` (ecocide) nevezték el, amikor az ember visszafordíthatatlanul feléli a környezetét. Rapa Nui sorsát figyelmeztető példának tartják az egész emberiség számára.

Terry Hunt, a Hawaii Egyetem régésze szerint azonban nem az emberek, hanem a patkányok játszották a döntő szerepet a Húsvét-sziget pusztulásában. A polinéz patkány (rattus exulans) a telepesekkel érkezett a szigetre, mint gyorsan szaporodó fehérjeforrás az utazók számára. Hunt véleménye szerint a patkányok pusztító hatással voltak Rapa Nui erdőire, hawaii adatokkal összevetve becslése szerint "a Húsvét-sziget patkány populációja megérkezésük után rövid idő alatt 3,1 millióra nőtt."

A sziget legfontosabb növénye, a mára már teljesen eltűnt jubaea pálma termése kemény volt: a barlangokban talált néhány példány mindegyikét megrágták, így azok terméketlenné váltak. Hunt úgy véli, hogy ez, és a fiatal hajtások megrágása megakadályozta az erdők megújulását, miközben a hatalmas patkány populáció szabadon pusztíthatta a tengeri és szárazföldi madarak fészkeit, ami több faj kihalásához vezetett.

A Hawaiin talált régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy patkányok okozta erdőpusztulás megelőzte az ember okozta égetéses erdőirtást. Hunt azzal érvel, hogy a telepesek sokkal később érkeztek Rapa Nuira, mint azt eddig hitték. Az általános vélekedés szerint az első telepesek 700-800 körül érkeztek a szigetre, de Hunt a sziget északi részén található Anakena közelében folytatott ásatásai ezt az időpontot 1200 körülre valószínűsítik.

Emellett a paleokörnyezeti vizsgálatok azt mutatják, hogy az erdőirtás 1250 és 1650 között 400 éven keresztül folyt, ekkor irtották ki az utolsó, történelmi időkből megmaradt fákat. A szigetlakók számát Hunt 1370 körül 4000 főre becsüli, és egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy a lakosság száma 15 ezerre, vagy még többre nőtt volna, ahogy Diamond állítja. Ez a nagy szám, ami az "összeomláshoz" vezetett "döntő fontosságú az ökológiai önpusztítás elmélete szempontjából. De Rapa Nui az ismételt állítások ellenére sem tekinthető az ökológiai önpusztítás mintapéldájának. A Húsvét-sziget lakosságának csökkenése az európaiak által behurcolt betegségeknek és a rabszolga-kereskedelemnek köszönhető."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár