Amerikai csapás fenyegeti az iráni örökséget

Régészeti szenzációk és örökségvédelmi aggályok

A helyi régészeti lelőhelyek gazdagságára jellemző, hogy az Iráni Kulturális Örökségvédelem honlapján szinte naponta újabb híreket, beszámolókat közölnek. Az iráni örökségvédelem legfőbb ellenlábasa a természetátalakító modernizációs szemlélet, amelynek legjobb példa a Perszepolisztól, az ókori Perzsia fővárosától 60 km távolságra fekvő Sivand-gát építése. A Bolaghi-völgyben a régészek már az előzetes feltárások során több mint 100 fontos történelmi lelőhelyet azonosítottak, ám mindez hamarosan teljesen víz alá kerülhet, örökre eltemetve az ókori Perzsia örökségét. Az aggodalmak nem alaptalanok: a figyelmetlen építkezők legutóbb egy ókori gátat is leromboltak.

Kűrosz sírja

Arról is beszámoltunk, amikor a Kermanshah-tól 30 km-re keletre található Behisztun település közelében az iráni olajügyi miniszter anélkül kezdett egy petrokémiai gyár felépítésébe, hogy az iráni örökségvédelmi hatóság engedélyét megszerezte volna. Az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) képviselői azonnal Iránba látogattak, hogy a terület UNESCO védettségét felmérjék, ám szakértőik szerint a beruházás miatt erre nem sok esély maradt.

A beruházások természetátalakító hatása mellett visszatérő problémát jelent az épített és régészeti örökség veszélyeztetése. Iszfahánban heves viták előznek meg minden kisebb bontást és az egyházi létesítményekre kiemelt figyelem irányul. Ugyanakkor a dél-iráni Bushehr városához közeli Shoghab ősi zoroasztriánus temetője helyén a tiltakozások ellenére is felépítettek egy ötcsillagos hotelt.

Bam városa a pusztítás előtt, 2002

Az emberi hatások mellett a természeti erők sem kímélik e tájat: az UNESCO listáján is szereplő Bam agyagvárosa a 2003. december 26-án bekövetkező borzalmas földrengés során a földdel vált egyenlővé. A természeti csapás néhány óra alatt több mint harmincezer áldozatot szedett, de mint arról a Múlt-kor azonnal beszámolt, szinte teljesen megsemmisült a város egyedülálló, 2000 éves vályogpalota-komplexuma is.

A régészeti leletek ugyanakkor szinte kifogyhatatlanok e térségben: nemrég Noé-bárkáját vélték megtalálni az országban, míg tavaly decemberben egy kátrányból készült műszemgolyó bukkant elő a még sok titkot rejtő Megégett Városban. A gazdag tárgyi anyagot pedig az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hatóság programjának részeként épülő tíz múzeumban állítják majd ki.

Van véleménye? Itt mondhatja el nekünk!

1. Az iraki pusztítás megismétlődésétől tartanak
2. Régészeti szenzációk és örökségvédelmi aggályok