A világ legrégibb szobrai

Előkerült az eddig ismert legkorábbi madárábrázolás. A szénizotópos vizsgálatok szerint legalább 30 ezer éves mamutagyarból kifaragott figurát a régészek a valaha talált legkorábbi művészeti alkotásként értékelik.

Koraérett művészet vagy a véletlen műve?

4,7 cm-es vízimadár

A szépen kidolgozott, a csőrétől a farktolláig 4,7 cm-es madárfigura több mint 20, hasonló korú és stílusú faragvány társaságában került elő. A régészek szerint kormoránt, lófejet és egy emberszerű oroszlánt ábrázoló leletek egyébként korántsem új keletűek: a németországi Baden-Württenberg tartománybéli Ach-völgyben, Ulmtól délnyugati irányban 20 km-re található Schelklingenhez közel fekvő Hohle Fels barlangból kerültek elő 2002-ben. A leletek földrajzi elhelyezkedésük és kormeghatározásuk alapján az aurignac-i embertől származhatnak, aki Európába keletről érkezve szorította ki a Neander-völgyi ősembert. A régészek megerősítik az őstörténészek ismert tézisét, miszerint a modern ember európai bevándorlása a Duna mentén több mint 30 ezer évvel ezelőtt zajlott le.

Koraérett művészet vagy a véletlen műve?

"Nem kérdéses, ezek a világ legrégibb figuratív művészi alkotásai... Annyira jók, mint bármelyik több ezer évvel későbbi műtárgy - i.e. 3-4 ezer körül. A faragás minősége valóban nagyon tökéletes" - jelentette ki Anthony Sinclair a Liverpool Egyetem régésze a BBC-nek.

Nicholas Conard

Egységes és kifinomult kézműves technikájuk, figuratív tematikájuk a dél-franciaországi Chauvetban talált leletekkel is felveszik a versenyt és a felső-dunai tájék központi kulturális innovációs szerepére irányítják a szaktudományok figyelmét a paleolitikus időszakban.

A leletek páratlan kidolgozottsága ugyanakkor cáfolja a művészet kialakulásáról vallott hagyományos felfogást, miszerint a figuratív művészet fokozatosan elsajátított finomodás során alakult ki, sőt inkább a művészi teljesítmény hirtelen, gyors fejlődésére engednek következtetni: "Mindig azt gondoltuk, hogy a művészi képességek kialakulása hosszabb időt vesz igénybe, vagyis a legegyszerűbb szénrajzok a legrégibbek és a festmények pedig a legújabbak. Most azonban a szénizotópos datálás alapján mégis úgy tűnik, hogy a legszebb és legkidolgozottabb festmények némelyike a legrégibbek közül való". - nyilatkozta Anthony Sinclair.

A kutatást vezető Nicholas Conard, a tübingeni egyetem (Abteilung für Ältere Urgeschichte und Quartärökologie, Institut für Ur-und Frühgeschichte und Archäologie des Mittelalters) régésze szerint a leletek "feltételezhetően a homo sapienstől származnak, hiszen a felső paleolitikus rétegek már a modern emberhez tartoznak, s nem a Neander-völgyihez" - mondta el a BBC-nek. Anthony Sinclair véleménye szerint azonban egyáltalán nem világos, hogy melyik hominida faj készítette a tárgyakat. A hasonló korú tárgyakat sok szakember továbbra is a természet csodájának tartja, melyek geológiai folyamatok (például természetes mállás) hatására alakultak ki. Az ezeknél korábbi izraeli Berekhat Ram és a marokkói Tan-Tan a homo erectus keze alól kerültek ki.

Kormorán, lófej, emberszerű oroszlán

A faragványok a kulturális modernitás sokkal megbízhatóbb indikátorai, mint a Neander-völgyi ember által is használt pengék vagy festékek. A szobrok csakis olyan fejlettségű kultúra hordozói lehetnek, amely már képes a szimbolikus kommunikációra, s vélhetőleg a komplex nyelvhasználatra is.

A faragványok jelentése meglehetősen bizonytalan, de Conard szerint nyilván nem az akkori ember táplálékait kell bennük látnunk. A régész interpretációja szerint a Hohle Felsnél előkerült faragványok a természeti világ iránti tisztelet tanúbizonyságai. Olyan élőlényeket jelenítenek meg, melyek erejükkel, ügyességükkel már a korai embert is lenyűgözték, vagy melyek között könnyen felfedezhető némely emberi jellemző, például az agresszió. (Lásd bővebben a háborúk kialakulásáról szóló cikket)

Lófej

Conard szerint az előkerült leletek egyúttal a korai sámánizmus példái is. Elsőként a dél-afrikai régész David Lewis-Williams által megfogalmazott tézis szerint a korai emberek archaikus mágikus-vallási hitrendszere a látható és a szellemi világ közvetítőibe vetett hitre épült. Így például a víz alá bukó madárábrázolás a valós és a szellemi világ határának átlépésére képes lény szimbóluma, az ember szellemi erejének átalakulását, állati formába öntését jeleníti meg.

Európa őstörténete

40 ezer éve a Neander-völgyi ember által (gyéren) lakott Európát az akkor bevándorló modern ember (Homo sapiens sapiens, Cro-Magnon) népesítette be. A kétféle ember még évezredekig együtt élhetett, de idővel a Neander-völgyi népesség csökkent, majd 32-35 ezer éve ki is halt.

A homo sapiens hosszas vándorlás után érkezett Afrikából a Közel-Keleten és Belső-Ázsián át Európába. A Duna-völgyét követve 35-40 ezer évvel ezelőtt jutott Nyugat-Európáig: mai "maradványai" a baszkok az Ibériai-félszigeten és a piktek a Brit-szigeteken.

Az Al-Dunánál leszakadt kelet-európai őskultúrákban (pl. a sungiri ember) az afrikai eredetű Aurignac-kultúra elemei hamarabb jelentek meg.