Mona Lisa ötgyermekes családanya volt

Végre szinte biztosra vehető, ki volt Leonardo Mona Lisájának modellje: egy firenzei kereskedő ötgyermekes felesége, Lisa Gherardini.

Nem önarckép, nem az anyja, nem is prostituált

Leonardo da Vinci: Isabella d'Este Leonardo lefestette ugyan a reneszánsz szépasszonyát, de a Mona Lisa modellje nem ő volt.

Az elmúlt négy évszázadban a történészek és művészettörténészek számos ötlettel álltak elő arról, kiről mintázhatta Leonardo da Vinci leghíresebb képét, a Mona Lisát - a múzsák között a művész édesanyját és az egyik profi firenzei prostituáltat is emlegették. Egy új kutatás az egyik legrégebbi - először 1550-ben felmerült - elmélet mellett tör lándzsát. Eszerint Mona Lisa ihletője az ötgyermekes Lisa Gherardini, egy gazdag selyemkereskedő felesége volt.

Giuseppe Pallanti firenzei tanár 25 évig búvárkodott a firenzei levéltárakban, mire bizonyítékot talált arra, hogy da Vinci családja közeli kapcsolatban állt Francesco del Giocondo selyemkereskedővel, aki 1495-ben nőül vette Lisa Gherardinit.

Pallanti azt is bebizonyította, hogy Giorgio Vasari, a reneszánsz művészek életrajzírója ebben a kérdésben hiteles forrásnak tekinthető, hiszen személyesen ismerte a Giocondo családot. Vasari volt az első, aki 1550-ben írt művében a selyemkereskedő nejét nevezte meg a festmény ihletőjeként.

A Mona Lisát - Vasari állítása nyomán - évszázadokon át La Gioconda néven is ismerték. Az idők során azonban számtalan teória röppent fel a modell kilétét illetően. Ez nemcsak a hölgy rejtélyes arckifejezésének és titokzatos mosolyának köszönhető, hanem annak is, hogy a művész nem szignálta művét, dátummal sem látta el, és soha nem közölte, ki ült modellt a kép készítésekor.

A lehetséges modellek között említették a korabeli itáliai elit néhány hölgytagját, mint pl. Isabella d'Este (akit valóban lerajzolt, lásd képünket), Isabella Gualanda és Cecilia Gallenari. Voltak olyanok is, akik híres kurtizánokat és prostituáltakat neveztek meg a Gioconda modelljeként.

Még Leonardo édesanyját is felfedezni vélték a festmény múzsájában. Egy ismert elképzelés a festmény és Leonardo arcvonásai közti hasonlóságból indult ki: eszerint a művész - akit ma sokan tartanak homoszexuálisnak - saját magát festette le, női alakban.

Leonardo nem értett a pénzhez

Az önarckép-teória is megdőlt

Giuseppe Pallanti addig bújta a firenzei levéltárakat, míg kiderítette: Leonardo apja, Piero da Vinci régóta és közelről ismerte Francesco del Giocondót.

A tanár bizonyítékot talált arra, hogy Piero da Vinci helyi jegyzőként sok ügyben segédkezett Francescónak és bátyjának. Az egyik 1497-es esetben például elsimított egy vitát, mely egy hitelügylet miatt robbant ki bizonyos szerzetesek és az üzletember-testvérpár között.

"Minden jel arra mutat, hogy Leonardo apja és Mona Lisa férje jól ismerték egymást, egyazon körhöz tartoztak még a kép elkészülte előtt" - állítja Pallanti. "Sőt, a két férfi alig egy utcányira lakott egymástól."

"A portrét, mely Lisa Gherardiniról 24 éves korában készülhetett, feltehetőleg maga Piero da Vinci, Leonardo apja rendelte meg barátja számára, hiszen egy ugyanilyen esetről egészen biztosan tudunk. Leonardo atyja valószínűleg így akart segíteni fiának, aki reménytelenül tétova volt, ha pénzről volt szó."

Pallanti még a házassági bejegyzést is megtalálta: a 16 éves Lisa 1495. március 5-én kötött házasságot a nála tizennégy évvel idősebb Francescóval, akinek első felesége, Camilla Rucellai az előző évben halt meg. Sőt, előkerült Francesco végrendelete is, mely a kereskedő 1538-as halálával lépett hatályba. Végakaratában Francesco "szeretett" és "őszinte" hitvesének nevezi Lisát.

Profi történészek is elismerik

Lisa Gherardini mosolya

Pallanti még a házaspár gyermekeinek is a nyomára bukkant: az ötből négyet legalábbis sikerült azonosítani. Piero 1496-ban, Camilla - akit nyilván atyja előző felesége után hívtak így - 1499-ben, Andrea 1502-ben, Giocondo pedig 1507-ben született. Camilla és húga a vallás felé fordultak, s egész életüket zárdában töltötték.

Pallani azonban nem talált olyan írásos nyomot, mely Lisa haláláról tanúskodott volna. Az asszony bizonyára 1540 és 1570 között halt meg - az időszak elején a születési anyakönyvet teljesen zavarosan vezették, és csak 30 évvel később tértek vissza a születések rendszeres regisztrálásához.

Egy szerződés azonban előkerült. 1539-ben - férje halála után egy évvel - Lisa legfiatalabb húgára, az apácává lett Ludovica nővérre hagyta egykori hozományának részét, egy Chianti-beli birtokot. Pallanti szerint Lisa akkor 60 körül járó anyjuk gondozásáért cserébe adta húgának a birtokot.

Pallanti eredményeit a profi történészek is elismeréssel és örömmel fogadták. A tanár nemrég rövid könyvecskében számolt be kutatásairól.

Riccardo Nencini, a könyvet bemutató toszkánai helyhatóság tanácsának elnöke elmondta: "A könyv nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy Lisa Gherardini és Mona Lisa egy és ugyanaz a személy. De olyan meggyőzően érvel mellette, hogy igen közel járhat az igazsághoz."