Az inkvizíció helyett a pokoltól félt Galilei
2003. október 24. 11:18
Lehetséges, hogy Galilei nem a kínzásoktól, hanem a pokoltól félt, és ezért tagadta meg téziseit - véli a Vatikán és két történész.
Korábban
Röntgensugarak segítségével rájöhetnek a tudósok, hogy Galileinél mikortól vált bizonyossá: `mégis mozog a Föld`
II. János Pál pápa 1992-ben bocsánatot kért, amiért az inkvizició erőszakkal vette rá Galileo Galileit, hogy vonja vissza tételét, amely szerint a Föld kering a Nap körül. Miután a történészek is úgy vélik, hogy a tudós szabadulásáért, a kínzásoktól félve tagadta meg tudományos felfedezését, az ügy lezártnak tűnt.
Az elmúlt hetekben azonban a vita újra fellángolt. Angelo Amato, a Hit Kongregációjának titkára kijelentette: a katolikus egyház nem félemlítette meg a híres csillagászt és az, amit a történészek a Galilei-per kapcsán összehordtak, nem más, mint "hazug ikonográfia", annak érdekében, hogy a Vatikánt kegyetlen és népbutító színben tüntették fel - írja az El Pais című spanyol lap.
Az érsek szerint Galilei perbe fogásának ügye a pisai peripatetikus iskola hibájából kezdődött. Az iskolának semmi köze nem volt a tudományhoz és rossz szemmel nézte Galilei tudományos eredményeit, Róma pedig hagyta magát befolyásolni, de a tudóst nem üldözte, nem félemlítette meg. Galilei nem a Szent Hivataltól, hanem a pokoltól való félelmében tagadta meg felfedezéseit. Amato állításának alátámasztására emlékeztetett arra, hogy VIII. Orbán pápa személyesen kérte a per lerövidítését, és a kihallgatások között Galilei az egyik magas rangú inkvizitor házában éjszakázhatott.
A főpap magyarázkodásainak nagy visszhangja volt a katolikus médiában, s nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is. Annál is inkább, mert Francesco Beretta professzor az inkvizició archivumaiban talált a Galilei-perrel kapcsolatban egy levelet, amelyet Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse adott át 1633. április 22-én a Szent Hivatal biztosának, Vincenzo Maculano Firenzuolának. A levélben VIII. Orbán pápa nyugtalanságát fejezte ki az eretnekséggel vádolt Galilei gyenge egészsége miatt.
Angelo Amato szerint "némelyek számára Galilei ma is a szabadság, a modernség, a haladás szinonímája, míg az Egyház a dogmatizmusé, a népbutításé, a stagnálásé. A valóság azonban sokban különbözik ettől a fantázia-szülte értékeléstől."
Véletlen egybeesés, hogy éppen a minap jelent meg két történész, a kanadai William R. Shea és a spanyol Mariano Artigas Galilei Rómában: 500 nap krónikája című könyve, amelyben a szerzők hosszú kutatómunka után nagy alapossággal és részletességgel írják le, mit csinált Galilei hat római utazása alkalmával.
Az első 1587-ben volt, 23 éves korában, amikor munkát keresni érkezett a városba, az utolsó 1633. február 13-tól július 6-ig, amikor 69 évesen az inkvizíció előtt kellett megjelennie "eretneksége" miatt. Az az inkvizíció idézte meg, amelyik 1600-ban hat évi kínzás után máglyára küldte Giordano Brunót (Galilei ezt végigélte és a szörnyűség valósággal "beleégett" emlékezetébe), amely elől René Descartes Svédországban Krisztina királynőnél keresett védelmet, és amely tiltottnak nyilvánította Kopernikusz könyveit is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap