Sziklába vájt bizánci fogadókat vizsgáltak Anatóliában
Ókori görög szövegek és bizánci romok elemzésével tárták fel az anatóliai út menti fogadók történetét török kutatók: a Propontica című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmányból kiderül, Egemen Deniz és Zeliha Demirel Gökalp, az Anadolu Egyetem munkatársai a sziklába vájt települések kettős, vallási és vendéglátó szerepét vizsgálták.
- Az anatóliai sziklába vájt települések egy része a vallási funkciók mellett valószínűleg kereskedelmi fogadóként is működött a bizánci időszakban.
- Egy török kutatás az ókori Phrügia területén fekvő Kırkinler-komplexum példáján keresztül elemezte az egykori úthálózatokat és szálláshelyeket.
- A Kr. u. 7. századtól kezdődő katonai betörések miatt az utazók a nyílt útvonalak helyett egyre gyakrabban vették igénybe ezeket a védett objektumokat.
A vendéglátás intézményrendszere mély gyökerekkel rendelkezik a térségben. A görög „pandokheion” kifejezés, amely a mindenkit szívesen látó helyekre utal, már az ókori irodalomban is felbukkant. Démoszthenész athéni szónok a pherai ikertemplom közelében lévő szálláshelyről tett említést, de Sztrabón földrajztudós írásaiban is szerepelnek hasonló létesítmények.
A fizikai bizonyítékokat az észak-görögországi Püdnánál feltárt bizánci fogadó, valamint a Szükeón és Korükosz térségében talált, fogadósokat említő feliratok is megerősítik. Ezek az állomások étkezést, raktározási lehetőséget és a málhás állatok számára is védelmet biztosítottak.
A Kr.u. 7. század végétől a folyamatos katonai fenyegetettség és a rablóhadjáratok jelentősen visszavetették a nyílt, út menti fogadók biztonságát Anatóliában. A kutatók szerint a megnövekedett kockázat arra kényszerítette az utazókat, hogy biztonságosabb, másodlagos útvonalakat válasszanak, ahol a sziklába vájt települések nyújtottak menedéket számukra. A tanulmány kiemelten foglalkozik az ókori Phrügia területén, a mai Afyonkarahisar közelében fekvő Kırkinler sziklakomplexummal. A Pesszinosz és Szünnada közötti egykori kereskedelmi útvonalon fekvő helyszínen több helyiséget, egy templomot, sírokat, vízvezetéket, valamint istállóként azonosított tereket is feltártak a régészek.
A Kırkinler-komplexum elhelyezkedése stratégiai szempontból is kedvező volt, mivel mintegy ötven kilométerre feküdt a vizsgált útvonal mindkét végétől, illetve az ókori márványkitermelés központjának számító Dokimeion közelében helyezkedett el. Ez a pozíció ideális megállóhellyé tette a térségen áthaladó, áruszállítással foglalkozó karavánok számára. A sziklába vájt raktárhelyiségek és az állatok megkötésére alkalmas terek alátámasztják a logisztikai funkciót, ugyanakkor ezek az elemek a helyi közösség mindennapi életét is szolgálhatták.
Ez is érdekelhet
A szerzők hangsúlyozzák, hogy közvetlen bizonyítékok hiányában a Kırkinler-komplexum nem tekinthető kizárólag kereskedelmi fogadónak. A templom és a temetkezési hely jelenléte egyértelműen vallási tevékenységre utal, az istállók megléte pedig önmagában nem igazolja a hivatásszerű vendéglátást. A kutatás konklúziója alapján a helyszín elsődlegesen egy olyan vallási település lehetett, amely szükség esetén alkalmi szállást is biztosított a vándoroknak.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a hasonló sziklába vájt anatóliai emlékhelyek esetében az utazók gyakorlati igényei és a helyi hitélet szorosan összefonódhattak, aminek kiterjedtségét csak további régészeti vizsgálatok tisztázhatják.
