Megtalálhatták az eddig csak a helyi folklórból ismert Maximus-erődöt Walesben
Középkori legendákat igazolhat az a nemrégiben felfedezett 4. századi római erőd, amelyet a walesi Pembrokeshire megyében azonosítottak a kutatók. Ahogy arról a The Guardian is beszámolt, Mark Merrony, az Oxfordi Egyetem régésze által vezetett feltárás során előkerült leletek, köztük a késő ókori érmék arra utalnak, hogy Magnus Maximus római császár valóban katonai tábort hozott létre a térségben.
- A walesi Pembrokeshire területén egy eddig ismeretlen, a 4. századból származó római katonai erőd maradványait azonosították a régészek.
- A lelőhelyen feltárt késő római érmék és épületelemek alátámaszthatják a Magnus Maximus császár helyi katonai táboráról szóló középkori legendákat.
- A katonai bázis jelenléte megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, amely szerint a térség kelta törzsei békés kapcsolatot ápoltak a hódítókkal.
A walesi mitológiát megörökítő középkori gyűjtemény, a Mabinogion egyik története, a Macsen Wledig álma részletesen beszámol a római uralkodó felemelkedéséről. A szöveg szerint a császár a katonai manőverei során a Preseli-hegység legkeletibb csúcsánál, a 395 méter magas Frenni Fawr hegyen vert tábort.
Bár a történészek a történetet sokáig puszta folklórként kezelték, az újonnan azonosított katonai bázis alátámasztja a szöveg valóságalapját. Az erődítményt mintegy három és fél kilométerre délnyugatra a csúcstól fedezték fel, miután a műholdas felvételek egyértelmű körvonalakat mutattak egy sűrű növényzettel borított területen.
Az egyetemi és közösségi finanszírozással megvalósult ásatások során a kutatók egy 180-szor 150 méteres, lekerekített sarkokkal rendelkező, klasszikus kártyalap formájú erődöt tártak fel. A geofizikai felmérések megerősítették egy központi téglalap alakú épület, valamint egy attól délre fekvő nagyobb struktúra jelenlétét. Mark Merrony szerint ez az elrendezés megfelel a keleti tájolású, az ellenség felé néző parancsnoki központ és a parancsnoki rezidencia szokásos elhelyezkedésének. A lejtőn épült komplexum kiváló rálátást biztosított a környező tájra, becslések szerint pedig mintegy ötszáz katona elszállásolására volt alkalmas.
A helyszínen folytatott munkálatok során számos, a katonai jelenlétet igazoló tárgyi emlék is felszínre került. A régészek nagy mennyiségű római tetőcserepet, kerámiatöredéket, egy szokatlan vaskarcstílust, valamint a római katonai bázisokra jellemző, kiterjedt, döngölt agyagpadlót találtak. A területen még az egykori szekerek által hagyott keréknyomok is megőrződtek. A legfontosabb bizonyítékot azonban az a két darab, a Kr. u. 4. század végéről származó érme jelentette, amelyeket a feltárás során azonosítottak.
Ez is érdekelhet
Magnus Maximus a 4. század második felében a római kori Britanniában állomásozó csapatok parancsnoka volt, akit saját katonái kiáltottak ki császárrá Kr. u. 383-ban. Az uralkodó jelentős katonai sikereket ért el a Brit-szigetet északról fenyegető piktek és skótok elleni hadjáratokban, mielőtt átkelt volna a kontinensre, hogy kiterjessze a hatalmát. Bár uralkodása rövid ideig tartott, és Kr. u. 388-ban vereséget szenvedett I. Theodosius császártól, a walesi emlékezetben Macsen Wledig néven a helyi dinasztiák alapítójaként és mitikus alakként maradt fenn.
Az új felfedezés nem csupán a helyi folklór történelmi gyökereit világítja meg, de a római kori Britannia nyugati határvidékének katonai helyzetét is pontosítja. Mark Merrony korábban, 2022-ben már azonosított egy római utat a Preseli-hegység déli vonulatán, ami önmagában is ellentmondott annak a feltevésnek, hogy a rómaiak nem hatoltak be mélyen a mai Wales területére. A most feltárt nagyméretű, erősen megerősített bázis jelenléte megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, amely szerint az itt élő kelta törzsek békés kapcsolatot tartottak fenn a hódítókkal.
