Titkosított iratok nehezítik az algériai háború történeti kutatását
A Le Monde francia napilap szerint Romain Choron francia katonatiszt és történész alezredesi előléptetése egy korábbi, államtitoksértés gyanújával indított vizsgálat miatt maradt el, amelyet épp az algériai kutatásai miatt indított ellene a francia hírszerzés. Az eset rávilágít arra, hogy a hatóságok sokszor ma sem szeretnék, ha a nagyközönség is megismerné, hogy a hadsereg milyen eszközökkel lépett fel az ellenállókkal szemben.
- A Le Monde francia napilap friss cikke egy katonatiszt-történész ellen indított eljáráson keresztül mutatta be az észak-afrikai konfliktus kutatásának jelenkori akadályait.
- A francia hadsereg az 1950-es évek végén különleges alakulatokat vetett be, amelyek gázzal kényszerítették megadásra a barlangokban rejtőző fegyvereseket és civileket.
- Bár az elmúlt években számos gyarmati kori dokumentum kutathatóvá vált, a vegyi fegyverekkel kapcsolatos katonai akták egy részét a hatóságok ma is visszatartják.
A történész az 1950-es évek végén Algériában bevetett különleges alakulatokat vizsgálta, eredményeit egy 2016-os cikkben publikálta. A Le Monde, valamint Christophe Lafaye történész idén áprilisban megjelent tanulmánya szerint a francia belső hírszerzés (DGSI) 2019 novemberében házkutatást tartott Choronnál, és lefoglalta kutatási anyagait. Bár az eljárást 2024 januárjában további intézkedés nélkül lezárták, a szakember katonai karrierje megrekedt, doktori értekezését pedig 2028 áprilisáig egyetemi embargó alá helyezték.
A kutatások fókuszában az algériai függetlenségi háború 1954 és 1962 közötti barlangháborúja áll. A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ALN) fegyveresei föld alatti hálózatokat használtak bázisként, amelyek ellen a hagyományos módszerek hatástalannak bizonyultak.
A francia hadvezetés 1956 decemberében hozta létre a különleges fegyvereket alkalmazó egységeket, amelyek az 1959-es Challe-terv során kiterjedt gáztámadásokat hajtottak végre. Az irritáló anyagok a szellőzés nélküli barlangokban halálos koncentrációt értek el. Lafaye adatai alapján mintegy négyszázötven művelet zajlott le, az áldozatok számát ötezer és tízezer közé becsüli.
A műveleteknek nemcsak fegyveresek, hanem a harcok elől menedéket kereső civilek is áldozatul estek. Az Aurès térségében fekvő Ghar Chettouh barlangjában 1959 márciusában lezajlott támadáskor nők és gyermekek is a föld alatt tartózkodtak. A vegyi anyagok a francia katonák egészségét is károsították. Claire Billet a XXI magazinban megjelent riportjában bemutatott egy 2016-os bírósági döntést, amely szolgálati eredetűnek ismerte el egy veterán súlyos légzési elégtelenségét. A kutatók szerint a cselekmények megítélését behatárolja, hogy az 1925-ös genfi jegyzőkönyv tiltotta a mérgező gázok háborús alkalmazását.
Ez is érdekelhet
A korszak iratainak kutatását ma is szigorú jogszabályok keretezik. A francia örökségvédelmi törvénykönyv időkorlát nélkül kizárja azon dokumentumok megismerését, amelyek tömegpusztító fegyverek alkalmazásával kapcsolatos információkat tartalmaznak. A közigazgatási dokumentumok hozzáférését felügyelő bizottság (CADA) egy 2021-es állásfoglalásában megerősítette, hogy mintegy százötven gyarmati katonai irat kiadását biztonsági okokból megtagadják. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tilalmat a napjainkban is fennálló veszélyekhez kell kötni.
A korlátozások ellenére történtek lépések a múlt feltárása felé. Emmanuel Macron francia elnök 2018-ban elismerte az állam felelősségét az algériai kínzásokban, majd számos archívumot megnyitottak. Az államtanács (Conseil d'État) 2021-ben jogellenesnek minősítette a törvényes határidő lejárta után megkövetelt előzetes titokfeloldási eljárásokat. Egy ugyanebben az évben elfogadott törvénymódosítás azonban lehetővé tette a titkosítás meghosszabbítását a még használatban lévő katonai eljárások esetében. A témát Claire Billet 2025-ben bemutatott dokumentumfilmje is a francia közvélemény elé tárta.
