Hatalmas település maradványait hagyta hátra az Első Türk Kaganátus Kazahsztánban
Egy megközelítőleg ezerkétszáz éves, az Első Türk Kaganátus idején épült erődített települést tártak fel régészek Kelet-Kazahsztánban: az al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem kutatói a Zajszan-medencében találták meg a védfalakkal rendelkező kiterjedt komplexumot. A feltárás részletesebb képet nyújt a közép-ázsiai sztyeppei birodalom korai szakaszának letelepedett, mezőgazdasággal is foglalkozó közösségeiről.
- A kelet-kazahsztáni Zajszan-medencében egy több mint huszonöt hektáros, a 6. és 7. századra datálható erődített település maradványaira bukkantak a kutatók.
- A feltárás során védműveket, díszített falfelületeket, elszenesedett gabonát és egy ritka, csörgőként funkcionáló kerámiamadarat is felszínre hoztak.
- A felfedezés bizonyítja, hogy az Első Türk Kaganátus nomád társadalmába integrálódva állandó mezőgazdasági települések is működtek a térségben.
A Kaldzsir nevű, több mint huszonöt hektáron elterülő régészeti helyszín vizsgálata során a szakemberek a 6. és 7. századra tehető építészeti maradványokat azonosítottak. A déli szektorban végzett ásatások megerősített védműveket, döngölt padlójú, nád- és agyagszerkezetű épületeket hoztak felszínre.
A falakon talált díszített vakolatdarabok arra utalnak, hogy az egykori lakosok az esztétikai szempontokra is figyelmet fordítottak, így a helyszín egy állandó jellegű központ lehetett, nem csupán egy ideiglenes tábor. A védművek egy részét egy korabeli tűzvész pusztította el, de a pusztulás és az esetleges elnéptelenedés pontos oka egyelőre ismeretlen.
A település területén elszenesedett búzaszemeket, hüvelyes növények maradványait és különféle kerámiaedényeket is találtak, amelyek az élelmiszertárolás és feldolgozás helyi jelenlétét bizonyítják.
A leletanyag legkülönlegesebb darabja egy kisméretű, madarat formázó kerámiafigura, amelynek belsejében egy csörgőként funkcionáló elem található. A korai türk hitvilágban a madarak, különösen a sasok és a sólymok az égi szférához, a hatalomhoz és a szellemekhez kötődtek, amint azt a 8. századi Kültegin-emlékmű motívumai is mutatják. A csörgővel ellátott tárgy pontos funkciója ugyanakkor nem tisztázott, a kutatók szerint vallási szertartások kelléke és gyermekjáték egyaránt lehetett.
Ez is érdekelhet
Az erődítmény létrejötte egybeesik Közép-Ázsia politikai átrendeződésével. Bumin kagán Kr. u. 552-ben alapította meg az Első Türk Kaganátust, amely Isztemi jabgu és az utódok vezetésével gyorsan kiterjesztette fennhatóságát a térségben. A birodalom Kr. u. 568-ra már diplomáciai kapcsolatot ápolt a Bizánci Birodalommal is, bekapcsolódva a globális kereskedelembe. Jóllehet a kaganátus katonai erejét a nomád pásztorkodó csoportok adták, a feltárt kazahsztáni leletek igazolják, hogy a birodalom határain belül letelepedett agrár- és kereskedőtelepülések is működtek, amelyek integrálódtak a kínai és perzsa gazdasági hálózatokba.
A türk kori emlékek mellett az expedíció egy jóval régebbi, a késő bronzkorra datálható úgynevezett kerekszúr típusú kősírt is azonosított. Ezek a halomsírok elsősorban Mongólia és a kínai Hszincsiang területén jellemzők, így a mostani felfedezés kiterjeszti az ilyen jellegű prehistorikus temetkezési formák ismert nyugati elterjedési határát. A két eltérő korú leletegyüttes a térség évezredeken átívelő, folyamatos emberi használatára és a régió demográfiai változásaira világít rá, tovább árnyalva a közép-ázsiai sztyeppe betelepülésének történetét.
