Titkosított iratokból ismerhető meg a felrobbantott kubai légijárat története

2026. október 13.-Múlt-kor

Ötven évvel a hetvenhárom halálos áldozatot követelő merénylet után a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma korábban titkosított hírszerzési dokumentumokat tett közzé a Cubana 455-ös járat tragédiájáról: a publikált tíz irat a robbantást megszervező Castro-ellenes emigránsok, Luis Posada Carriles és Orlando Bosch tevékenységét tárja fel. A feljegyzések részletes betekintést nyújtanak a nyugati félteke egyik legsúlyosabb 2001 előtti terrortámadásának hátterébe.

Összefoglaló
  • A George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma a tragédia ötvenedik évfordulója alkalmából tíz korábban titkosított hírszerzési dokumentumot hozott nyilvánosságra.
  • A CIA és az FBI jelentései részletesen dokumentálják Luis Posada Carriles és Orlando Bosch Castro-ellenes merénylők szerepét a hetvenhárom áldozatot követelő 1976-os terrorakcióban.
  • A közzétett levéltári források rávilágítanak a hidegháborús kubai-amerikai viszonyrendszerre és a merénylők későbbi amerikai kormányzati kapcsolataira.
Fotó: Clint Groves - https://www.airlinefan.com/airline-photos/Cubana/Douglas/DC-8-40/CU-T1201/1511399/, GFDL 1.2

1976. október 6-án a Cubana de Aviación légitársaság 455-ös járata a barbadosi felszállást követően a tengerbe zuhant. A repülőgép fedélzetén tartózkodó mind a hetvenhárom ember, köztük a pánamerikai bajnokságról hazatérő kubai vívóválogatott életét vesztette. A vizsgálatok kiderítették, hogy a tragédiát egy fogkrémes tubusba rejtett plasztikbomba okozta. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korabeli jelentései azonosították a merénylet kitervelőiként a kubai származású, a CIA korábbi informátoraként is tevékenykedő Luis Posada Carrilest és Orlando Boscht.

A Nemzetbiztonsági Archívum által nyilvánosságra hozott iratanyag dokumentálja a támadás utóéletét és az elkövetők kommunikációját. Az egyik most közzétett FBI-jelentés rögzíti egy informátor vallomását, amely szerint a bombát elhelyező ügynök a merényletet követően kódolt üzenetben tájékoztatta Boscht. A telefonhívás során a merénylő úgy fogalmazott, hogy egy hetvenhárom kutyát szállító busz zuhant a szakadékba, és senki sem maradt életben. Peter Kornbluh, a kutatóintézet kubai projektjének vezetője hangsúlyozta, hogy a dokumentumok a történelmi felelősségre vonást szolgálják az évfordulón.

A venezuelai hatóságok a robbantás után letartóztatták Posadát és Boscht, mivel az ország a Fidel Castro elleni műveletek egyik központjává vált. Boscht 1987-ben szabadon engedték, majd illegálisan belépett az Egyesült Államokba. Bár az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági kockázatként értékelte a jelenlétét, George H. W. Bush elnök 1990-ben politikai döntéssel állandó tartózkodási engedélyt biztosított számára. Posada 1985-ben kubai emigránsok támogatásával megszökött a venezuelai börtönből, majd Közép-Amerikában csatlakozott az amerikai kormányzat nicaraguai sandinisták elleni titkos műveleteihez.

A most publikált iratok között szerepel Posada kihallgatási jegyzőkönyve is, amelyet az Irán-kontra ügy ügyésze rögzített. Posada az 1990-es években robbantássorozatot szervezett havannai szállodák ellen a turizmus meggyengítése céljából. Az ezredfordulón Panamában letartóztatták egy Fidel Castro elleni merénylet előkészítése miatt, de 2004-ben elnöki kegyelemben részesült. Ezt követően 2005-ben illegálisan Floridába utazott, ahol a sajtóban megjelent bizonyítékok ellenére csak bevándorlási csalás és hamis tanúzás miatt emeltek vádat ellene. A per során az esküdtszék felmentette a férfit.

A két merénylő, Orlando Bosch 2011-ben, míg Luis Posada Carriles 2018-ban szabad emberként hunyt el Floridában. A kutatók rámutatnak, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti hidegháborús feszültség számos hasonló, radikális csoportok által végrehajtott műveletet eredményezett.

A most kutathatóvá tett hírszerzési dokumentumok a Cubana 455-ös járat tragédiájának technikai részletei mellett azokat a titkosszolgálati hálózatokat is bemutatják, amelyek a 20. század második felében a karibi térség geopolitikai küzdelmeit formálták.