Amerikai közreműködés segíthette az egykori nácik bevándorlását Kanadába

A kanadai szövetségi bíróság elrendelte az országba települt náci háborús bűnösök ügyét vizsgáló, 1985-ös Deschênes-jelentés újabb dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát, a jogi döntés az eddig titkosított, a második világháború utáni bevándorlási politikát tárgyaló aktákat érinti. Az eljárás rávilágít a hidegháborús titkosszolgálati megállapodások máig ható diplomáciai érzékenységére.

Simon Fothergill szövetségi bíró határozatában nyolc vitatott oldal feloldásáról döntött. A kanadai nemzeti levéltár éveken át akadályozta az iratok megismerhetőségét, a szövetségesekkel, köztük az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Ukrajnával kötött hírszerzési egyezményekre és adatvédelmi törvényekre hivatkozva. A bíró az eltelt évtizedek miatt a visszatartott információkat jórészt ártalmatlannak minősítette, elutasítva a kormányzat általános nemzetbiztonsági érvelését.

A döntés értelmében ugyanakkor egyetlen oldal továbbra is titkosítva marad. Ez az irat az amerikai hírszerzés és a kanadai királyi lovasrendőrség (RCMP) közötti háború utáni titkos paktumot részletezi. A kormányzat jogászai szerint ennek közzététele fokozná a jelenlegi diplomáciai és kereskedelmi feszültséget Washington és Ottawa között. A bíró a nyolc oldal esetében elutasította ezt az indoklást, rámutatva, hogy az nem ad alapot a náci kollaboránsok áttelepítésére vonatkozó amerikai lépések eltitkolására, a legérzékenyebb irat megismerését azonban a bíróság sem engedélyezte.

A teljes átláthatóságért küzdő B'nai Brith Canada szervezet felemásnak értékelte a fejleményeket. Richard Robertson kutatási igazgató a hírportálnak elmondta, hogy a részleges siker is előrelépést jelent a tisztánlátás felé. Kiemelte, a jelentés megismert részei arra utalnak, hogy a kanadai kormányzat együttműködött, sőt bizonyos esetekben az Egyesült Államok utasítására cselekedett a náci háborús bűnösök befogadásakor. Robertson szerint a társadalmi feldolgozáshoz elengedhetetlen a múlt eseményeinek tényszerű feltárása.

A per tárgyát képező Deschênes-bizottságot 1985-ben hozták létre Kanadában, hogy átfogó vizsgálatot folytasson a menekült háborús bűnösök ügyében. A jelentés jelentős részét az elmúlt évtizedekben cenzúrázva már publikálták, de a gyanúsítottak névsorát tartalmazó, titkosított második fejezet mindmáig heves társadalmi és jogi viták tárgya az észak-amerikai országban. A közvélemény részéről folyamatos a nyomás az érintettek azonosítására és a hivatalos állami szerepvállalás tisztázására.

A második világháborút követően az Egyesült Államok a kibontakozó hidegháborús feszültségek miatt pragmatikus politikai döntéseket hozott. A nyugati titkosszolgálatok a szovjetellenes hírszerzés érdekében több volt náci tisztet és kollaboránst menekítettek ki Európából. Ezen személyek egy részét harmadik országokban, többek között Kanadában telepítették le. Az akták megnyitása a geopolitikai érdekeket az igazságszolgáltatás elé helyező korabeli gyakorlatot rögzíti, és rámutat az észak-amerikai bevándorlási politika vitatott pontjaira.

A szövetségi bíróság által feloldott nyolc oldal fizikai átadása még nem történt meg, és a jogi határozat nem jelölt ki határidőt a publikálásra. A The CJN rámutatott, hogy a dokumentumokat a kormányzat mindaddig visszatarthatja, amíg az eljárás technikai részletei le nem zárulnak, így a polgári szervezetek és a történészek továbbra is várják a történelmi iratok hivatalos kézhezvételét.