Legitimista politikus a lovassport szolgálatában

Napkirály, Napkelet és Naplopó

Gróf Sigray Antal (1879-1947) az első világháborúban három fronton harcolt, majd Svájcban teljesített diplomáciai küldetést. Békés Márton az Elsõ század 2006/2 számában megjelent tanulmányából kiderül, feladatát az amerikaiak körüli lobbizás jelentette, ennek révén próbálta meg elérni, hogy a magyarok kedvezőbb elbírálást nyerjenek a párizsi békekonferencián.

1919 augusztusában Sopron, Vas, Moson és Zala megyéket irányította. 1920-1944 között ellenzéki képviselő, 1942-1944 között a Felsőház tagja. 1934-ben őt bízta meg Habsburg Ottó a dinasztiahű politikusok vezetésével. 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatta, mauthauseni fogsága 14 hónapig tartott. Szabadulása után nem tért vissza Magyarországra, New Yorkban érte a halál.

A Széchenyi révén hazánkban elterjedt lovassport elsősorban a mágnások kedvelt időtöltése lett. Népszerűségét csak fokozta a dualizmus korának Széchenyi-kultusza. A magyar mágnások az Úrlovasok Szövetsége vagy a Magyar Lovaregylet keretein belül szerveződtek, vagyonokat tettek lovakra, és angol telivéreket futtattak. 1918 után a magyar legitimisták tették ki a lovassportot támogató réteget, így a Habsburg-párti előkelőségek a lóversenypályán gyakran találkozhattak egymással. Széchenyi világosan megfogalmazta a lovassport feladatát: Angliában a nyereség a fő cél, a lovak tenyésztése és nevelése az ehhez szükséges eszközt jelentette.

Sigray 1900-től jelent meg a Magyar Lovaregylet tagjai között, s azonnal a legnagyobb tagdíjat (évi 400 korona) fizetett. 1913-ban tagja lett az igazgatóságnak és a választmánynak. A gróf lovaival szép eredményeket ért el: Titánia Ausztria díjat nyert, Perczy az Esterházy-emlékversenyen lett első, Harsona pedig Ausztria legnagyobb díjazású versenyén diadalmaskodott. Sigray ugyanakkor maga is lovagolt, rendszeresen előfordult az alagi versenyen. Paripáinak általában angol nevet adott, ami minden bizonnyal összefüggésben állt azzal, hogy sokat tartózkodott Albionban.

A húszas években a Sigray-istállóból olyan híres lovak kerültek ki, mint a Napkirály vagy a Napkelet. A legnagyobb sikereket a Naplopó érte el. Ez utóbbi négylábú 1926-tól díjak sokaságát szerezte gazdájának. Megnyerte a Milleniumi-, az Alagi, a Szent László-díjakat, diadalmaskodott a Magyar Derbyn. A korabeli sajtó a legendás Kincsemhez hasonlította a jószágot. A paci külföldön is szépen teljesített, aminek eredményeként tetemes pénzösszeg járt Sigraynak. Krúdy Gyula is megörökítette a pesti köznyelvben csak "a világ leghasznosabb naplopójának" nevezett ló sikereit. Az állat végül megsérült, felgyógyulása után azonban nem szerezte vissza régi fényét. Végül 1928-ban Sigray apaménnek küldte a Magyar Lótenyésztő Rt. Dióspusztai üzemébe, kiemelkedő utódot azonban nem tudott nemzeni. 1929-ben pusztulhatott el, emlékére szobrot is állítottak.

Sigray újabb lovakkal folytatta a versenyzést, 1930-ban Csákánnyal nyerte meg a Magyar Derbyt, de szépen szerepelt Pong, Rajna és Red Dragon is. A politikus azonban már keveset tartózkodott a pályán. 1942-ben tűnt fel utoljára, a Milleniumi-díjon. A dísztribünön ott ült Horthy a minisztereivel, azonban a lentebbi sorokat már a német tisztek foglalták el.

1. Napkirály, Napkelet és Naplopó
2. Az ivánci Sigray kastély