Bár korábban többször alulmaradt, az űrverseny utolsó szakaszát megnyerte az Egyesült Államok
2023. július 20. 15:45 MTI
„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ez a szállóigévé nemesült mondat 54 éve, 1969. július 20-án (vagy nézőponttól függően 21-én) hangzott el. A kettős dátumnak az a magyarázata, hogy amikor Neil Armstrong amerikai űrhajós éppen a Hold felszínén állt, az Egyesült Államok keleti partvidékén július 20., vasárnap este tíz óra volt, Európában viszont már hétfő hajnal.
Korábban
Szovjet előny
Ezzel az Egyesült Államok megdicsőült, és egy több éven át tartó, feszültséggel terhes versenyt nyert meg a másik szuperhatalom, a Szovjetunió ellen. Egyöntetű a vélemény Keleten és Nyugaton: túl azon, hogy bár a Hold meghódítása kétségtelenül világraszóló tudományos eredmény, és valóban „hatalmas ugrás” volt, a hidegháború nélkül – legalábbis még akkor, a hatvanas évek végén – aligha történhetett volna meg.
Ekkor még tizenkét év sem telt el, hogy az emberiség belépett az űrkorszakba. A Szovjetunióból 1957. október 4-én bocsátották fel a világűrbe az első ember alkotta eszközt, a Szputnyikot. Moszkva és Washington egyaránt felismerte az űrhajózásban rejlő nem mindennapi lehetőségeket: túl a kozmosz katonai rendeltetésű felhasználásán, az űrhajózás hatalmasat lendíthet a tudomány és a technológiai fejlődésén – mint azt később az élet igazolta is –, ráadásul látványos kutatási terület is.
Mindkét nagyhatalom belefogott ambiciózus űrprogramjába. A hatvanas évek közepéig az amerikaiaknak sorra kellett szembesülni lemaradásukkal, hiszen nem csak az első űreszköz volt szovjet, hanem a világűrbe kijutott első állat is egy szibériai eszkimókutya, Lajka volt.
Jurij Gagarin, a szovjet légierő őrnagya 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén kerülte meg a Földet, majd 1963-ban Valentyina Tyereskova személyében a szebbik nem képviselője is megjelent a kozmoszban, s ugyancsak a Szovjetunió polgára, Alekszej Leonov tett először űrsétát 1965-ben.
Gagarin teljesítménye révén még a szovjetek voltak előnyben
Az amerikaiak azonban nem adták fel terveiket. Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan.
Persze a szovjetek is vágytak égi kísérőnk meghódítására, de ennek lépéseit szupertitkosan kezelték. A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, de mindeközben aggodalmasan kémlelték, hol tartanak kommunista vetélytársaik.
CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek – céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold. A későbbiekben nyilvánosságra került dokumentumok igazolták, hogy a hatvanas évek elején Szergej Koroljov akadémikus-főkonstruktőr vezetésével valóban hozzálátták az N–1 kódjelű óriásrakéta kifejlesztéséhez a Szovjetunióban. Válaszul az amerikaiak megalkották a 110 méter magas Saturn V óriáshordozójukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap