Az ókori görögök még mézzel édesítették a fagylaltot, a 18. században már petrezselyemmel is
2020. június 26. 14:47 Múlt-kor
Az International Dairy Food Association felmérése szerint csak az Egyesült Államokban 3,7 millió tonna fagylaltot fogyasztanak el évenként az emberek, ami nagyjából közel 10,5 kilogrammnak felel meg fejenként. Bár a mindennapjaink részévé vált, kedvenc jeges desszertünk nyalogatása közben ritkán gondolkozunk el azon, valójában hogyan született meg a fagylalt.
Korábban
Senki nem hallgatott Hippokratészre
A mindenki által kedvelt édesség, a fagylalt már több ezer éve boldogít minket. A kedvelt desszert fő alapanyagát kezdetben a jég és a hó adta. Az ókori görögök a Kr. e. 5. században mézzel és gyümölcsökkel ízesített hóval frissítették fel magukat. A jeges gyönyört annak ellenére szerették Hellász fiai, hogy Hippokratész, a híres ókori görög orvos egészségtelennek tartotta a hó fogyasztását, és mindenkit arra biztatott, hogy kerülje el az ilyen jellegű édességek fogyasztását, azok ugyanis gyomorbántalmakat okozhatnak.
Az Égei-tenger partvidékén élőknek azonban nem nagyon fájhatott a gyomra, mert száz esztendővel Hippokratész intelmei után sem hagyott alább a jéghideg nyalánkság utáni vágy. Ennek ékes bizonyítéka maga Nagy Sándor volt, aki szintén a jeges csoda hódolói közé tartozott.
A nyalásban az ősellenség perzsák sem maradtak le a görögöktől. Nagyából abban az időben, amikor Hippokratész megdorgálta honfitársait a „hóevés” miatt, a perzsák egy faloodeh nevű, hűs desszertcsodával kényeztették ízlelőbimbóikat, amely rózsavíz ízesítésű havat, és spagettiszerű tésztát tartalmazott.
Az élvezetekből természetesen a rómaiak sem maradtak ki. Miközben Seneca és Idősebb Plinius nagy erőkkel szapulta Nero római császárt, amiért az jégtömböket hozat a hegyekből, hogy lehűtse úszómedencéje vizét, a két neves, tudós férfiú semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy mézzel ízesített hóval, és lehűtött borral édesítsék meg mindennapjaikat.
Jég veled
A jég utáni kereslet egy fontos technológiai újításhoz vezetett. A hideg évszakokban a jég és a hó többnyire adott volt, de ilyenkor az embereknek nem nagyon akaródzott jeges édességeket a szájukhoz emelni, nem úgy a forró napokon. A jég és a hó tárolását valahogy meg kellett oldani. Ezt pedig egy kőből a föld alá épített, szalmával szigetelt kamrákkal, azaz jégvermekkel oldották meg több ezer évvel ezelőtt. A jégvermek megjelenése kapcsán nem alakult ki konszenzus a történészek között, de az első kezdetleges jégkamrák megjelenését Kr. e. 2000 környékére teszik a szakértők.
Az ókori babiloniak ugyanis ebben az időben már primitív jéggödröket készítettek, és több mint másfél évezreddel később a „fagyiért” rajongó Nagy Sándor is rendelkezett ilyen hűtőkamrával. A jégvermek gyakori felhasználói azonban a rómaiak voltak, és a megnövekedett igényeknek köszönhetően egy virágzó, Európát, a Közel-Keletet és a Mediterráneumot behálózó hókereskedelem alakult ki. A középkorban a jéghez egyébként Európa minden fontosabb kikötőjében hozzá lehetett jutni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap