Az ókori egyiptomi művészet alkotói folyamatait mutatják be

Az egyiptomi művészek alkotói munkásságát bemutató, Az örökkévalóság megörökítése című új, július 17-én nyíló kiállítás a sajtóbejárás napján a Szépművészeti Múzeumban 2026. július 16-án. MTI/Balogh Zoltán

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója az eseményt felvezető sajtóbejáráson hangsúlyozta: a mintegy ötezer darabos budapesti egyiptomi gyűjtemény történetében egyedülálló a mostani megközelítés. Az elmúlt évtizedek hazai kiállításain még nem vizsgálták olyan fókusszal a leleteket, amely kifejezetten a műalkotások fizikai létrejöttének folyamatát helyezte volna a középpontba.

A Kóthay Katalin és Kevély Flóra egyiptológusok által kurált kiállítás mintegy száznegyven műtárgyat – köztük szobrokat, sztéléket, domborműveket és festett koporsókat – vonultat fel. A hazai anyagot olyan rangos nemzetközi partnerintézményekből érkezett kölcsönzések egészítik ki, mint a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptotek és a torinói Museo Egizio, biztosítva a téma tágabb, európai és globális kontextusba helyezését.

A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet a modern természettudományos anyagvizsgálatok és a digitalizáció eredményeinek prezentálására. Az innovatív múzeumi technológiák alkalmazásával a szakemberek képesek láthatóvá tenni a tárgyak szabad szemmel rejtett rétegeit. Egy koporsó háromdimenziós animációja feltárja a belső szerkezeti kialakítást, míg egy újonnan bevezetett holovetítő segítségével egy kőszobor eredeti, az évezredek során megkopott, ma már láthatatlan pigmentjeit is újra életre keltik.

Sári Zsolt, a területért felelős államtitkár rámutatott: a kulturális javak ezen szintű digitalizációja a nemzeti és egyetemes örökség felelős megőrzését, valamint a tudományos és laikus hozzáférés szélesítését egyaránt szolgálja.

A természettudományos megközelítés rámutat arra a történeti tényre, hogy az ókori Egyiptomban a műalkotások funkciója alapvetően eltért a modern kori esztétikai értelmezéstől. A kőből, fából, fémből és fajanszból készült tárgyak szigorú vallási és mágikus rendeltetéssel bírtak: az „örökkévalóságot”, a maradandóságot voltak hivatottak biztosítani az istenek és az elhunytak számára a túlvilágon.

A temetkezési helyek és templomok felszereléseinek aprólékos kidolgozása a kozmikus világrend fenntartását szolgálta. A mostani, technológiaalapú vizsgálatok rávilágítanak a korabeli kézművesek rendkívül magas szintű anyagismeretére, bizonyítva, hogy a fáraókori mesteremberek a szigorú vallási és kánoni előírások ellenére is rendkívül tudatos, a technológiai lehetőségeket maximálisan kihasználó alkotói munkát végeztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát