Az NDK elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát a keletnémet lelkész
Új levéltári dokumentumok alapján rekonstruálta a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) diktatúráját kutató alapítvány Oskar Brüsewitz evangélikus lelkész 1976-os önégetésének pontos előzményeit. Ezekből kiderül, hogy a keletnémet rendőrség eddig feltáratlan aktái részletesen dokumentálják az állampárt kíméletlen fellépését a fiatalok körében népszerű egyházfival szemben - számolt be róla a Die Welt napilap.
- A szász-anhalti állami levéltár újonnan vizsgált dokumentumai részletesen feltárják Oskar Brüsewitz lelkész 1976-os zeitz-i önégetésének előzményeit.
- Az iratok bizonyítják, hogy az államhatalom és a hivatalos egyház egyre növekvő nyomása vezetett a keletnémet lelkész radikális tiltakozásához.
- A keletnémet diktatúra áldozatainak emlékét ápoló alapítvány szerint az eset országos vitát indított el az állam és az egyház viszonyáról.
Oskar Brüsewitz 1976. augusztus 18-án a szász-anhalti Zeitz városának templomterén hajtott végre radikális tiltakozó akciót a kommunista diktatúra ifjúságpolitikája ellen. A negyvenhét éves lelkész autójával a helyszínre hajtott, majd egy transzparenst feszített ki, amelyen a kommunizmust vádolta a fiatalok elnyomásával. Ezt követően benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. A járókelők eloltották a lángokat, de a férfi augusztus 22-én belehalt súlyos égési sérüléseibe. A hivatalos keletnémet hírügynökség, az ADN azonnal kampányt indított, hogy az áldozatot elmebetegnek állítsa be.
A keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (SED) az 1970-es években folyamatosan szűkítette az egyházak mozgásterét, bár a tizenhétmilliós lakosságból tízmillióan még mindig valamelyik keresztény felekezethez tartoztak.
Brüsewitz eredetileg cipészként dolgozott, és már ekkor konfliktusba került az állambiztonsági szolgálattal, a Stasival, mivel üzletében keresztény kiadványokat tartott. Később a teológiai pálya felé fordult, és 1970-ben szentelték lelkésszé. A Rippicha településen végzett aktív ifjúsági munkája, valamint a párt propagandáját kigúnyoló akciói miatt a helyi pártvezetés első számú célpontjává vált.
Ez is érdekelhet
A diktatúra feldolgozásáért felelős szövetségi alapítvány 2026 júniusában mutatta be azokat az új eredményeket, amelyek a szász-anhalti állami levéltár korábban nem vizsgált rendőrségi aktáin alapulnak. Wolfgang Stock politológus kutatásai rávilágítanak, hogy a helyi hatóságok kiterjedt jelentéseket készítettek a lelkész közösségszervező tevékenységéről. Az államvezetés olyan komoly fenyegetésnek tartotta Brüsewitz befolyását, hogy kifejezetten az ő egyházközségének területén építtettek fel egy modern iskolát a fiatalokra gyakorolt egyházi hatás ellensúlyozására.
Az iratokból egyértelműen kiderül, hogy 1976 tavaszán és nyarán mind a pártállam, mind az evangélikus egyház vezetése fokozta a nyomást a lelkészen. Felszólították az NDK elhagyására vagy az áthelyezés elfogadására. Brüsewitz nem engedett, és az 1969-ben önmagát felgyújtó Jan Palach csehszlovák diák példáját követve a mártíromságot választotta. Anna Kaminsky, a kutatóalapítvány igazgatója hangsúlyozta, a lelkész radikális cselekedete országos vitát provokált az állam és az egyház viszonyáról, valamint a keletnémet diktatúra elnyomó mechanizmusairól.
