Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit

A projekt jelenlegi szakaszában többek között azt az emlékkövet helyezték át, amelyet Chaim Herzog izraeli elnök hagyott a helyszínen 1992-ben. Szintén az új emlékhelyre került az a két, az 1990-es évek közepéről származó emléktábla, amely korábban a 15-ös blokk falán kapott helyet. Ezek a feliratok az Auschwitzban bebörtönzött cserkészeknek, valamint a tábor területén tevékenykedő Honi Hadsereg tagjainak állítanak emléket.

A megújult emlékjelek az egykori tábor területére vezető alagút kijáratánál, a fő látogatói útvonal mentén kaptak helyet, ahol az arra járók az áldozatok felolvasott neveit is hallhatják. Az intézmény tervei szerint az év végéig a korábban szétszórtan elhelyezett összes hasonló jellegű emléktáblát áthelyezik ide.

Piotr Cywiński, az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum igazgatója a lengyel sajtónak hangsúlyozta, hogy az intézmény legfőbb prioritása az egykori táborterület és az eredeti maradványok hitelességének védelme. A múzeum működésének első évtizedeiben bevett gyakorlat volt a különféle áldozati csoportoknak emléket állító táblák és kövek elhelyezése a történelmi épületek falain vagy a romok közvetlen környezetében.

Az utolsó ilyen emlékjelet 1996-ban rögzítették, ezt követően a vezetőség szakmai okokból leállította ezt a gyakorlatot. Bartosz Bartyzel, a múzeum szóvivője az intézkedést övező téves információkra reagálva egyértelműsítette, hogy a táblák eltávolításának célja nem az emlékezet csorbítása, hanem annak szakszerű megóvása és a történelmi építmények tehermentesítése.

Az örökségvédelmi irányelvek szigorítása a helyszín egyedülálló történelmi és globális jelentőségéből fakad. A náci Németország 1940-ben hozta létre az auschwitzi koncentrációs tábort a lengyel politikai foglyok internálására. Két évvel később épült fel az Auschwitz II-Birkenau megsemmisítő tábor, amely az európai zsidóság szisztematikus kiirtásának központjává vált. A kiterjedt altábor-hálózattal rendelkező komplexumban legalább 1,1 millió embert gyilkoltak meg. Az áldozatok többsége zsidó származású volt, de a mintegy 140-150 ezer deportált lengyel állampolgár közel fele, valamint tízezernyi roma, szovjet hadifogoly és más nemzetiségű fogoly is itt vesztette életét.

Az 1947-ben alapított múzeum területét 1979-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára, ami nemzetközi szinten is kötelezi a fenntartókat a páratlan történelmi mementó érintetlenségének biztosítására.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja