Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget
2026. július 11. 16:16 Múlt-kor
Az ukrán fegyveres erők egy új, átfogó kézikönyvet adtak ki a kulturális örökség fegyveres konfliktusok idején történő védelméről, számolt be róla a The Art Newspaper. A kiadvány a nemzetközi humanitárius jogot a frontvonalak valóságához igazítva segíti a katonákat a műkincsek megmentésében, rámutatva arra, hogy a modern hadviselésben a kulturális emlékezet is stratégiai célponttá vált.
Korábban
A Na Zvjazku katonai szervezet honlapján június végén közzétett dokumentumot az ukrán hadsereg, valamint a Krím 2014-es orosz annektálása után Szevasztopolból Kijevbe költözött Regionális Emberi Jogi Központ szakértői közösen dolgozták ki. Denisz Grecsko, az Ukrán Nemzeti Régészeti Intézet kutatója és a hadsereg őrnagya, a kötet vezető szerzője szerint a cél az volt, hogy a fronton harcoló tisztek számára is egy gyorsan alkalmazható, gyakorlati útmutatót nyújtsanak, mivel a hosszas elméleti dokumentumok tanulmányozására harci körülmények között nincs idő. A kézikönyv a kulturális javak védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény alapelveit ötvözi a háború specifikus tapasztalataival, kitérve az értékek azonosítására és a kimenekítés szakszerű előkészítésére.
Andrij Lucik és Jaroszlava Szemencova, a kiadvány társszerzői hangsúlyozták: az olyan nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, a NATO vagy az ICOM eddigi protokolljai ideális helyzeteket feltételeznek, amelyek a jelenlegi ukrajnai konfliktusban - elegendő idő, erőforrás és biztonságos kommunikáció hiányában - gyakran kivitelezhetetlenek.
A kézikönyv éppen ezért az ukrán valóságra épít, és illusztrációk segítségével igyekszik érzelmi kapcsolatot teremteni a katonák és a védendő örökség között. Az elemzők rámutattak, hogy a történelmi emlékezet ma már nem csupán járulékos vesztesége a háborúknak, hanem a morális nyomásgyakorlás és az információs hadviselés eszköze is, amelyet az ellenfél politikai célokra vagy az agresszió igazolására használhat fel.
A kulturális javak védelme az elméleten túl a gyakorlatban is megjelent. A hadsereg örökségvédelmi egysége eddig 58 kiemelt jelentőségű kulturális értéket látott el a hágai egyezmény 184 „Kék Pajzs” emblémájával, és részt vett 44 darab, 11-13. századi kun kőszobor kimenekítésében a konfliktuszónából a dnyiprói Dmitro Javornickij Nemzeti Történeti Múzeumba. Emellett a történelmi helyszínek digitális térképezését integrálták az ukrán fegyveres erők Delta elnevezésű helyzetfelismerő rendszerébe.
A pusztítás ugyanakkor folyamatos: az orosz invázió következtében országszerte sérülnek a műemlékek; június közepén csapások érték a kijevi Kijevo-Pecserszka Lavra UNESCO világörökségi helyszínt, a Miszteckij Arszenal múzeumi komplexumot, a Dovzsenko Filmstúdiót, valamint a Harkivi Művészeti Múzeumot is.
A fegyveres pusztítás mellett a kötet kitér az illegális műkincsrablásokra is, bemutatva például azokat az ókori kerámiákat, amelyeket orosz képviselők a megszállt Krím-félszigeten, Pantikapaion ősi városában folytatott illegális ásatások során tulajdonítottak el. Alekszandr Butyagin, a szentpétervári Állami Ermitázs régésze június végén jelentette be, hogy az orosz infrastruktúrát ért ukrán csapások miatt - amelyek gyakorlatilag blokád alá vették a félszigetet - a múzeum kénytelen felfüggeszteni ottani tevékenységét.
Az ukrán örökségvédelmi szakemberek szerint a katonák felkészítése a kulturális javak mentésére nem csupán a múlt fizikai megőrzését szolgálja, hanem elengedhetetlen a jövő generációival szembeni felelősségvállaláshoz és a háborús bűnösök jogi felelősségre vonásához is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget 16:16
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában 14:14
- Matematikusok fejtették meg a második világháború német tankproblémáját 12:12
- Önkéntesek jelentkezését várják az idei essegvári ásatáshoz 11:29
- Súlyos aszály indította el a nagy polinéz vándorlást 10:01
- Háborús feliratokat találtak a skót tengerpart tankelhárító akadályain 08:41
- Távoli álom még a neandervölgyiek klónozása 07:55
- Veszélyben Firenze reneszánsz öröksége egy új luxusberuházás miatt tegnap
