Birkózó lehetett a kétezer-négyszáz éves aszpendoszi sír halottja

2026. augusztus 15.-Múlt-kor

Mintegy 2400 éves sírt tártak fel a régészek a mai Törökország területén fekvő ókori Aszpendosz egyik temetőjében, amelynek halottja akár sportoló vagy birkózó is lehetett. A csontváz mellett több, birkózókat ábrázoló pénzérmét is találtak, a szakértők szerint azonban ezek önmagukban nem bizonyítják az elhunyt foglalkozását.

Összefoglaló
  • Mintegy 2400 éves sírt tártak fel az ókori Aszpendosz egyik temetőjében, amelynek halottja akár sportoló vagy birkózó is lehetett.
  • A Kr. e. 475 és 300 közé keltezett temetkezésben több, két birkózót ábrázoló aszpendoszi ezüstpénzt is találtak.
  • A pénzérmék önmagukban nem bizonyítják az elhunyt foglalkozását, ezért a feltételezett sportolói múlt igazolásához további antropológiai vizsgálatok szükségesek.
Aszpendoszban vert, Kr. e. 4. századi ezüstérme
(Forrás: Ancientcointraders / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0)

A régészek Aszpendosz ókori városfalain kívül, egy nemrég azonosított temető feltárása során bukkantak a kőlapokból összeállított, ládaszerű szarkofágra, amelyben az emberi maradványok mellett több tárgyat is találtak. A temetkezést a szakértők Kr. e. 475 és 300 közé keltezték.

A mai Délnyugat-Törökországban, a Földközi-tenger partjától mintegy 16 kilométerre fekvő Aszpendosz az ókorban jelentős kereskedelmi központtá fejlődött, ahol többek között sóval, olívaolajjal, fával és lovakkal kereskedtek. A városban a sportéletnek is fontos szerepe lehetett, amit a későbbi időszakból ismert nagyméretű gymnasion és a Kr. u. 2. században épült, mintegy nyolcezer néző befogadására alkalmas stadion is jelez.

Aszpendosz és a birkózás kapcsolatáról a város pénzverési hagyománya is tanúskodik, mivel több mint egy évszázadon keresztül készítettek olyan ezüststatéreket, amelyek egyik oldalán két meztelen birkózó látható. Oğuz Tekin, a törökországi Koç Egyetem régésze korábbi kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a motívum tartós használata a birkózás kiemelt jelentőségére utalhat a település közösségi életében.

A most feltárt sírban ugyancsak ilyen, birkózókat ábrázoló aszpendoszi pénzérméket találtak, ezért a török kulturális és turisztikai minisztérium felvetette, hogy az elhunyt maga is kapcsolatban állhatott a sporttal, esetleg birkózó lehetett. Sarah E. Bond, az Iowai Egyetem történésze ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezek az érmék széles körben használt fizetőeszközök voltak, ezért jelenlétük önmagában nem elegendő az elhunyt sportolóként való azonosításához.

A feltételezés megerősítéséhez a csontváz részletes antropológiai vizsgálatára is szükség lesz, amely például olyan sérülések nyomait tárhatja fel, amelyek összefüggésbe hozhatók intenzív sporttevékenységgel. A temetkezés ezért egyelőre nem tekinthető bizonyítottan egy ókori birkózó sírjának, további elemzése azonban új adatokkal szolgálhat Aszpendosz klasszikus kori lakosságáról, temetkezési szokásairól és sportkultúrájáról.