Ép sírfelirattal ellátott gladiátorsírt találtak Liternumban

2025. március 25. 08:14 Múlt-kor

Nápoly közelében, a campaniai Giuglianóban régészek különleges római temetőre bukkantak, amely új fényt vet az ókori Liternum lakóinak mindennapjaira. A nekropoliszban feltárt sírok és a ritka gladiátor-sírfelirat segítenek jobban megérteni az élet és a halál társadalmi vonatkozásait az ókorban.

A mauzóleum és a feltárt tárgyak egy része (Forrás: Nápoly Fővárosi Területének Felügyelősége / Christian Pérez)

Korábban

A minap hírt adtunk az újonna feltárt liternumi nekropolszról. Most újabb információkkal bővíthetjük ki tudásunkat, ezért közöljük az új eredményeket.

Váratlan betekintés az ókori Liternum életébe

Alig pár kilométerre Nápoly nyüzsgő belvárosától, Giugliano látszólag békés földje alatt régészek olyan leletegyüttesre bukkantak, amelyre még a legoptimistább szakemberek sem számítottak. Az egykori Liternum római kolónia területén feltárt nekropolisz kivételesen jó állapotban maradt fenn, így bepillantást nyújt a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század közötti emberek életébe és halálába.

Ez a lelet messze túlmutat a dél-itáliai régészeti felfedezések többségén: nemcsak precízen megtervezett temetkezési struktúrákat tártak fel, hanem egy ritka leletet, gladiátor márványba vésett sírfeliratát is. Ez a felirat közvetlenül tanúskodik a gladiátorok sorsáról, akik társadalmi helyzetük ellenére Liternumban tiszteletet és posztumusz elismerést kaphattak.

Monumentális sírépítmény a római elit számára

A nekropolisz már védett, 1600 négyzetméteres területen található, nem messze az ókori fórumtól és az amfiteátrumtól. Két nagyméretű, fehér és vörös stukkófalakkal határolt sírkamra került elő, amelyek egyértelműen szervezett, társadalmi hierarchiára épülő temetkezési gyakorlatra utalnak. A két sírkamrát mély téglakút választja el, amely valószínűleg vallási és rituális célokat szolgált.

Az egyik sírkamra központjában négyszögletes, oldalanként három méter széles mauzóleum található, amelyet a rómaiakra jellemző „opus reticulatum” technikával építettek – rácsszerűen elhelyezett apró kövekből. A mauzóleum tetején vakolt fülkékben helyezték el az urnákat, ami a temetkezés elit jellegére utal; valószínűleg a kolónia egyik vezető családjáé lehetett.

Szokatlanul változatos temetkezési módok

A kutatók számára a legnagyobb meglepetést a temetkezési módok gazdagsága jelentette. Mintegy húsz sírt fedeztek fel, amelyek között megtalálható a gyermekeknek és felnőtteknek kialakított nyeregtetős, cseréppel fedett sírhely is. Továbbá találtak görög és keleti gyakorlatra utaló „enchytrismos” sírokat, ahol az elhunytakat nagy amforákba vagy kerámiaedényekbe helyezték. Emellett előkerültek gondosan téglából és habarcsból épített, zárt dobozsírok is, jelezve, hogy bár provinciális településről volt szó, kozmopolita temetkezési szokások terjedtek el.

A sírokban talált tárgyak – érmék, mitológiai jelenetekkel díszített olajlámpák, valamint a búcsúztatási rituálékban használt kerámiaedények – további értékes információkat nyújtanak az ókori Liternum lakosainak mindennapjairól, vallási életéről és társadalmi rétegeiről.

A gladiátor története márványba vésve

A nekropolisz egyik legkülönlegesebb darabja kétségkívül tökéletes állapotú márványtábla, amely egy gladiátor sírjához tartozik. Bár a harcos teljes neve nem maradt fenn, a sírfelirat egyértelművé teszi, hogy a gladiátort szabad emberként, méltósággal temették el. Ez a lelet ritkaságnak számít, mert betekintést enged a gladiátorok társadalmi helyzetének megváltozásába, akik életük során gyakran rabszolgák vagy elítéltek voltak, ám haláluk után hősi tiszteletet kaphattak.

A gladiátoroknak szentelt sírfeliratok nem ismeretlenek Itáliában, de ritka, hogy távoli provinciában bukkanjanak rá ilyenre. Ez is azt mutatja, hogy Liternumban, távol Rómától, a gladiátorok komoly társadalmi szereppel rendelkezhettek, akár mint hősök, akár mint a bátorság és ellenállás szimbólumai.

Új hipotézisek a Via Domitiana nyomvonaláról

A temetkezési helyszín felfedezése új lendületet adott a Via Domitiana útvonalának kutatásához, amelyet Domitianus császár építtetett Kr. u. 95-ben, Róma és déli kikötővárosok, például Puteoli (mai Pozzuoli) összekötésére. A nekropolisz elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy az út éppen ezen a területen haladt át, amit az is alátámaszt, hogy a római városok bejáratát általában temetők szegélyezték. Ez az új megközelítés arra utal, hogy Liternum városa jelentősebb és nagyobb lehetett, mint korábban gondolták.

Ez a felfedezés új régészeti korszak része a térségben, amely a közelmúltban feltárt „Cerberus sírjával” együtt Campania és Lazio régió régészeti reneszánszát mutatja. A feltárt nekropolisz gazdagsága és állapota különösen jelentős az ókori provinciák romanizálódási folyamatának tanulmányozása szempontjából.

Simona Formola régész csapata továbbra is dolgozik a helyszínen, régészeti ásatásokkal, levéltári kutatásokkal és anyagelemzésekkel bővítve a római múlt megismerését, amelyről a kövek még évszázadok után is mesélnek.

A muyinteresante.com cikke alapján.