Amikor a Szahara még tele volt élettel – gyönyörű őskori barlangrajzok a sivatagból
2016. szeptember 15. 13:16
8-11 ezer évvel a világ jelenlegi legkiterjedtebb sivatagának keleti széle – ahol ma olykor évek telnek el egyetlen csepp eső nélkül – telis-tele volt zöldellő növényekkel és állatok ezrei lakták e a földet. A mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán lévő Gilf Kebir és Djebel Uweinat hegységek területét vadász- és pásztorközösségek tucatjai népesítették be. Az egykori őslakosok lenyűgöző sziklafestményeket hagytak maguk után, amelyeket 2011-ben a prágai Károly Egyetem Bölcsészkarának Cseh Egyiptológiai Intézete által szervezett expedíció keretében kutatták át. A Martin Frouz cseh fotográfus által készített, meseszép fotókat a budapesti Cseh Nagykövetség kiállítótermében mutatták be.
Korábban
Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, aki egyetemistaként maga is Afrika-tanulmányokat folytatott, köszöntő szavai után Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mondott pár szót a Miroslav Bárta vezetésével zajló öt évvel ezelőtti expedícióról. Gilf Kebir (Nagy Fal-hegység) és Djebel Uweinat hegységek a mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán találhatók. Igen nehéz megközelíteni őket, elmondása szerint jelenleg, 2016-ban talán nem is sikerülhetne eljutni e vidékre az aktuális politikai helyzet miatt.
A holocén földtörténeti kor elején (Kr. e. 9-6 ezer körül) a ma kopár, víztelen kősivatagban lévő hegységeket – amelyeket a britek második világháborús, rozsdásodó járművei színesítenek – vadász- és pásztorközösségek népesítették be, a zöldellő dombokon pedig nyájak legelésztek. Az ősemberek nyomai ma is láthatók, mégpedig a gyönyörűen kivitelezett barlangfestményeiknek köszönhetően.
A világszerte egyedülállónak számító, ásványi és növényi eredetű festékek segítségével megrajzolt ábrákon emberi és állati alakok mellett (legtöbbször a háziasított szarvasmarha fordul elő), tenyérlenyomatok is megfigyelhetők. Az első alkalommal Almásy László által leírt ősi lenyomatok páratlan részletességgel megmaradt vonalai nagyrészt a mennyezeten találhatók. Olykor az ősi művésznek kötélhágcsón kellett elereszkednie, hogy művét elkészíthesse.
A cseh expedíció tagjai gondosan átkutatták és dokumentálták a sziklafestményeket. A barlangokban található, egyiptomi istenekre hasonlító rajzok és a számunkra sokszor igen nehezen megfejthető események alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az egyiptomi vallás egyes pillérei ezen a vidéken születtek meg.

Martin Frouz cseh fotográfus inspiráló fényképein azonban nem csupán az őskor mai lenyomatai tükröződtek, képet kaphattunk egy modern afrikai expedíció mindennapjairól is: például amikor a terepjárók sofőrjei átvedlettek szerelőbe vagy éppen szakácsnak álltak, és a sivatag közepén álltak neki lepényt sütni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Hétezer éves, fej nélküli csontvázakat találtak Szlovákiában
- Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet
- Donald Trump nevét kapja egy jeruzsálemi régészeti központ
- Minden eddig hittnél korábban használhatott tüzet a Homo erectus
- Járványügyi gócpontok lehettek a római katonai táborok
- Temetkezési dísznek készültek a Silla királyság aranykoronái
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település
- Kísérleti régészettel vizsgálják a dániai vaskori gödörsávokat
- Tudor-kori alagutakra bukkantak egy essexi iskola területén 06:41
- Harminc új helyszínről dönt az UNESCO Világörökségi Bizottsága tegnap
- Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot tegnap
- Állami mentőövet kérnek a brit kerámiaipari örökségi védelmére tegnap
- Hétezer éves, fej nélküli csontvázakat találtak Szlovákiában tegnap
- Középkori eredetű a rómainak hitt spanyolországi sisaklelet tegnap
- Ötvenöt évvel ezelőtt avatták fel Magyarország második nukleáris létesítményét tegnap
- A Tudomány Fája címet kapta a margitszigeti ősplatán tegnap















