Megoldódhat az ókor egyik legnagyobb rejtélye

Hérodotosz szerint Nagy Kürosz perzsa király (i. e. 559-530) legidősebb fia, II. Kambüszész (i. e. 529-522) egy hatalmas sereget küldött nyugat felé, hogy elpusztítsa a (mai Egyiptom nyugati határainál lévő) Szíva-oázisbeli Ámon-templomot. Az 50 ezer harcos Luxor közelében hatolt be a végeláthatatlannak tűnő sivatagba, ahol az állig felfegyverzett harcosokat hetekkel később egy homokvihar lepte meg.

Habár sok kutató úgy vélte, a történet csupán egy legenda, amatőrök és hivatásos régészek évtizedeken át keresték a perzsa katonák maradványait. Olaf Kaper, a hollandiai Leiden Egyetem munkatársa sohasem hitt a történetben. "Néhányan azt várják, hogy egy teljes, fegyverben lévő sereg maradványait fogják megtalálni a homokban, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem lehet meghalni egy homokviharban" - mondta.

Kaper szerint a perzsa sereg nem eltűnt, hanem vereséget szenvedett. "Kutatásaim szerint a hadsereg nem nyugat felé haladt a sivatagban, hanem a végső állomásuk valójában a (Szíva-oázistól délkeletre található) Dakhla-oázis volt" - magyarázta. Hozzátette: "ugyanis itt volt III. Petubasztisz egyiptomi lázadó vezér seregeinek fő központja." A Perzsa Birodalom i. e. 525-ben elfoglalta Egyiptomot, azonban teljesen még nem tudta pacifikálni.

"Petubasztisz megtámadta a perzsákat, akik vereséget szenvedtek, a rebellis egyiptomi pedig az oázisból kiindulva kiterjeszthette uralmát Egyiptom nagy részére, ezt követően pedig a fővárosban, Memphiszben fáraóvá is választották" - magyarázta. Az, hogy II. Kambüszész seregének veresége titokban maradt, I. Dareiosz királynak (i. e. 522-486) köszönhető, aki a csata után két évvel véget vetett a vérengzésnek és elfojtotta az egyiptomiak függetlenedési törekvéseit.

"Dareiosz a szégyenletes vereséget a természeti elemek számlájára írta. A hatékony manipulációnak köszönhetően 75 évvel később Hérodotosz is »bevette« a homokviharos történetet, ahogyan ezt követően két és fél ezer éven át mindenki" - tette hozzá a kutató.

Kaper az elmúlt tíz évet ásatással töltötte a Dakhla-oázisbeli Amheidában. Ez év elején megfejtett egy ősi templomon lévő feliratot, amely III. Petubasztisz címeit sorolta fel. "Ekkor minden darabka a helyére került" - emlékezett vissza. "Az írás azt sugallta, hogy Egyiptom perzsa időszakának kezdetén ez a terület lehetett az ellenállók fellegvára, ezt követően pedig könnyű volt összerakni a teljes történetet" - mondta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs