Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Korábban
Társadalmi feszültségek
Az efféle gondolkodás következményei sehol sem mutathatók ki jobban, mint az ekkor brit fennhatóság alatt álló Indiában.
Mivel a gyarmatosítók már régen eldöntötték, hogy az egész szubkontinens alapjában véve híján van bármiféle higiéniának, ezért nem is tartották érdemesnek a helyiek számára egészségügyi rendszer kialakítását.
A spanyolnátha a becslések szerint akár 18 millió indai életét is követelhette, ami a világon a legnagyobb számú emberi veszteséget jelentette.
A britek nemtörődömsége azonban visszaütött: az influenza terjedésére adott erőtlen válasz olaj volt a brit uralommal szembeni elégedetlenség tüzére, és nagy mértékben megerősítette a függetlenségpárti mozgalmat.
A feszültség tetőpontját az úgynevezett Rowlatt-törvény 1919-es hatályba lépése jelentette, amely meghosszabbította a háború alatt bevezetett statáriumot a gyarmaton.
A törvényre békés tiltakozásokkal válaszolt a lakosság, április 13-án azonban brit csapatok Amritszár városában belelőttek a fegyvertelen tömegbe, több száz ember halálát okozva, és tovább erősítve a függetlenségi mozgalmat.
A spanyolnátha máshol is nagyfokú belső feszültséghez és lázadásokhoz vezetett: 1918 őszén a világ számos országában – köztük Magyarországon is – sztrájkok és a társadalmi egyenlőségért tartott tüntetések zajlottak.
A széteső Osztrák-Magyar Monarchián és a válságba került Németországon kívül Oroszországban is nagy, erőszakos átalakulás ment végbe 1917-1918 folyamán, azonban még a rendezett, a háborúban semleges Svájc is csupán hajszál híján kerülte el a polgárháborút 1918 novemberében, miután baloldali csoportok a kormányt és a hadsereg vezetését tették felelőssé a pusztításért, amelyet a járvány a katonák körében végzett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok
- Harangtornyok szabályozták a középkori városok működését
- Este is látogatható lesz az Uffizi Képtárhoz tartozó Vasari-folyosó
- Új lelet tisztázhatja a Sutton Hoo-i sisak eredetét
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását
- Visszanyerte eredeti színeit Firenze középkori Mária-kegyképe
- Több ezer elrabolt gyarmati műtárgyat kap vissza Ghána 11:51
- Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban 10:56
- Veszélyben a New York-i Bellevue Kórház freskói 10:07
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán 09:36
- Erőszakos pusztulás nyomait ásták ki egy francia várnál a régészek 08:52
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt 07:44
- Nyugati kutatókat is fogadott az NDK legismertebb középkori műhelye 06:31
- Széchenyi Zsigmond életét bemutató kiállítás nyílt a Szántódpusztai Majorságban tegnap
