A világ legősibb hőkezelt kovaköveit azonosították Ausztráliában
2026. május 9. 13:07
A világ eddig ismert legkorábbi, szándékosan hőkezelt kovakő eszközeit azonosították Ausztrália északi részén, ami alapjaiban írhatja át a kőkori ember technológiai fejlődéséről alkotott eddigi tudományos képet. Patrick Schmidt és Peter Hiscock kutatása bizonyítja, hogy az első ausztráliai telepesek a korábban feltételezettnél több tízezer évvel korábban, már mintegy 45-60 ezer évvel ezelőtt alkalmazták ezt a komplex kőmegmunkálási eljárást.
Korábban
A kutatók az észak-ausztráliai Arnhem-földön található Nauwalabila régészeti lelőhely korábban feltárt kőeszközeit vetették alá újabb elemzéseknek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a leletanyagban található kovaköveket tudatosan hőkezelték.
A kőzetek kormeghatározása alapján az eszközök 40-45 ezer, de esetenként akár 60 ezer évesek is lehetnek, ami mintegy kétszerese az Eurázsiában eddig regisztrált legkorábbi, 22-25 ezer éves hasonló eljárások (a szibériai djuktaj és az európai solutréi kultúra) korának. A mikroszkópos megfigyelések során a szakemberek megállapították, hogy a kőzeteket a hevítés előtt és után is pattintották, ami egyértelműen bizonyítja az eljárás tudatosságát.
A tengeri eredetű kovakő hőkezelése lényegesen összetettebb folyamat, mint a szilkréteké (kovásodott homokkő). Utóbbit a Homo sapiens az afrikai kontinensen már 120-160 ezer évvel ezelőtt is melegítette a könnyebb megmunkálhatóság érdekében. A kovakő szerkezete azonban több nedvességet zár magába, amely a hevítés során nehezebben tud távozni, így megfelelő technika hiányában az anyag a tűzben könnyen szétrobban. A sikeres hőkezelés során ugyanis a kőzeten belül új atomi kötések jönnek létre, és csökken a pórustérfogat. Ez a szerkezeti átalakulás optimálisabb erőátvitelt biztosít, ezáltal kevesebb fizikai erőkifejtést és precízebb munkát tesz lehetővé a kőpengék és szilánkok előállítása során.
Az új eredmények fontos őstörténeti és migrációs kérdéseket vetnek fel a Homo sapiens elterjedésével kapcsolatban. A tudósok két lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel: a bonyolult technológia vagy önálló innovációként alakult ki az ausztrál kontinensen, vagy a korai embercsoportok a Dél- és Délkelet-Ázsián keresztüli vándorlásuk során hozták magukkal a tudást. Mivel ezek az ázsiai régiók geológiailag gazdagok kovakőben, a kutatók feltételezik, hogy a technológia nyomai ott is fellelhetők lennének, eddig azonban a szisztematikus, célirányos vizsgálatok hiánya miatt nem azonosították őket.
A nauwalabilai felfedezés mindemellett magyarázatot ad az ausztráliai kőmegmunkáló hagyományok regionális megoszlására is: míg a kontinens északi területein az ottani geológiai adottságokhoz igazodva a kovakő, addig a déli és délkeleti részeken a szilkrét hőkezelése vált uralkodóvá az őskor során.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Adóegyenlőtlenségek robbantották ki a francia forradalmat 07:12
- Római védőszellem domborművét tárták fel Vindolanda erődjében 06:00
- Különleges ókori aranynyelveket találtak Leukaszpiszban tegnap
- Azonosítottak három eltitkolt újasszír uralkodót tegnap
- A középkori lovagregények több mint fele elveszett tegnap
- Mégsem a túlvadászat okozhatta a mamutok kipusztulását tegnap
- Tömeges kivándorláshoz vezetett az 1946-os kielcei pogrom tegnap
- Hellenisztikus erőd leleteiből nyílt régészeti múzeum Agathoniszi szigetén tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
