A viborgi feltárások során érdekes leletek kerültek elő
A viborgi feltárások két figyelemre méltó felfedezést tett: előkerült a Tott család rég elveszett 15. századi címerköve és egy 19. századi, káma stílusú tőr. Ezek a leletek új megvilágításba helyezik Viborg középkori és újkori fejlődését.
A viborgi feltárások új fejezete
Oroszország északnyugati részén, Viborgban két figyelemre méltó lelet került elő, amelyek átírják a város középkori és későbbi történetéről alkotott képet. A viborgi vár közelében, egy vízgyűjtőben megtalálták a Tott család 15. századi, rég elveszett címerkövét. Nem sokkal később a városközpontban egy, a kaukázusi kámára emlékeztető 19. századi tőr került elő. A véletlen felfedezések ismét ráirányítják a figyelmet a viborgi múlt sokrétegűségére.
Alekszandr Szmirnov, a Monreposz Park Múzeum igazgatója és az Orosz Tudományos Akadémia Leletmentő Régészeti Központjának tudományos munkatársa rámutat, hogy a viborgi vár történetének fontos darabjai gyakran jóval a várfalakon kívül bukkannak elő. Erről november 19-én adott interjúban beszélt, amelyet az ArcheoCode közölt.
A címerkő különös útja
A történet gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza. Alfred Hackman fiatal kutató ekkor végezte el a viborgi vár első szisztematikus régészeti felmérését. Munkája során rögzített egy titokzatos kőlapot, amely a vár egyik falába volt beépítve. A rajza fennmaradt, de a kő több mint száz évre eltűnt.
A fordulat akkor következett be, amikor régészek egy 18. századi, egyemeletes épületet vizsgáltak meg a viborgi várral szemben. Rutinszerű feltárás során egy lezárt csatornaszerelvény került elő. A nehéz kőfedél megfordítása után derült ki, hogy a tábla valójában a Tott család, a svéd király helytartóinak rég elveszett címerköve. Feltételezhetően az 1450-es években díszítette a királyi kamarákat.
A sisakkal és tollakkal ellátott lovagi címer regionális, 15. századi stílust mutat, amely kissé eltér a Tott család legismertebb ábrázolásaitól. „Egy igazi lovagi címer, sisakkal és tollakkal” – mondja Szmirnov. Hackman rajza szinte tökéletesen illeszkedik a most előkerült kőhöz.
A viborgi feltárás új értelmezéseket hoz
A régészek kutatásai egy merész hipotézishez vezettek: amikor Viborg hivatalosan városi rangot kapott, még nem biztos, hogy valódi városi település létezett volna a vár körül. A leletek inkább azt sugallják, hogy a korai viborgi környezetet a vár és néhány elszegényedett halásztelep jellemezte. Ez alapjaiban változtathatja meg a régió középkori politikai és társadalmi viszonyairól alkotott képet.
A feltárások közben a város több pontján is zajlanak munkák. A viborgi régi székesegyházban jelenleg a falakat stabilizálják. Ezzel párhuzamosan a Severnij Val utcában egy lejtő megtámasztása során újabb fontos felfedezés történt.
A 19. századi káma előkerülése
A munkások körülbelül egy méter mélységben egy régi tőrt találtak, amely formájában a hagyományos kaukázusi kámára emlékeztet. A Leningrádi terület kormánya november 2-án erősítette meg a lelet hitelességét.
Ez is érdekelhet
A tőrt jelenleg a viborgi vár restaurátorai vizsgálják. Ha történeti értéke beigazolódik, a múzeum gyűjteményébe kerülhet. Előzetes vizsgálatok szerint a fegyver a 19. századból származik, és neve az oszmán nyelvből ered.
A Tott család címerkövének újrafelfedezése és a káma stílusú tőr előkerülése ismét bizonyítja, hogy Viborg történelme még korántsem feltárt. A viborgi vár erődítményei, a csatornarendszerek és a városi építkezések ma is újabb felfedezéseket rejtenek. A szakemberek szerint további leletek várhatók, amelyek még árnyaltabbá teszik a svéd lovagok, a középkori erődök és a multikulturális hatások által formált viborgi történetet.
