Lidl áruház épül egy egykori koncentrációs tábor területén
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában, hogy üzleti park épül a Leobersdorf melletti náci kényszermunkatábor egykori területének egy részén, ahol régészeti vizsgálatok a tábor fennmaradt nyomait is azonosították. A Hirtenberg nevű mauthauseni altáborban 1944 és 1945 között mintegy négyszáz, főként szovjet, olasz és lengyel nőt tartottak fogva, akiknek egy közeli üzemben kellett lőszert gyártaniuk.
- Üzleti park építése váltott ki felháborodást a Leobersdorf melletti egykori náci kényszermunkatábor területén, ahol régészeti maradványokat is azonosítottak.
- A mauthauseni táborrendszerhez tartozó Hirtenbergben 1944–1945 között mintegy négyszáz nőt tartottak fogva és kényszerítettek lőszergyártásra.
- Bár 2024-ben emlékoszlopot állítottak az áldozatoknak, a bírálók szerint ez nem helyettesítheti az egykori tábor eredeti maradványainak megőrzését.
A Bécstől mintegy 40 kilométerre fekvő Leobersdorf környékén a németek 1938-as ausztriai bevonulása után alakították ki a Weinberglager kényszermunkatábor-komplexumot, amelyben hadifoglyok és kényszermunkások ezreit helyezték el. A területen később létrehozták a Hirtenberg nevű altábort is, amely a mauthauseni koncentrációs tábor kiterjedt táborrendszeréhez tartozott, és Ausztria egyik legnagyobb, kizárólag női foglyokat őrző tábora volt.
A Hirtenberg altáborban 1944 szeptembere és 1945 áprilisa között legalább négyszáz nőt tartottak fogva, akiknek mintegy fele a Szovjetunióból származott, míg a többiek között olasz és lengyel rabok voltak. A foglyokat egy közeli gyárkomplexumban dolgoztatták, ahol gyalogsági fegyverekhez szükséges lőszerek előállítására kényszerítették őket. A második világháború befejezése után az egykori tábor épületeinek nagy részét nem őrizték meg: a barakkokat és más létesítményeket az évtizedek során lebontották vagy átalakították, ezért az egykori koncentrációs táborból mára csak kevés, nehezen felismerhető fizikai maradvány látható. A környéken ugyanakkor az egykori gyárkomplexum egyes romjai is fennmaradtak, a későbbi régészeti vizsgálatok pedig további nyomokat azonosítottak a tábor területén.
A terület egy részére tervezett üzleti park terveit 2024-ben hozták nyilvánosságra, a beruházás részeként pedig többek között hűtőraktár és egy Lidl-áruház is épülne. A régészeti vizsgálatok ugyan kimutatták az egykori tábor fennmaradt nyomait, az osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal azonban úgy ítélte meg, hogy ezek nem elegendőek a terület műemléki védelem alá helyezéséhez, így engedélyezték az építés megkezdését.
Ez is érdekelhet
A beruházás ellen tiltakozó szervezetek szerint az egykori koncentrációs tábor fizikai maradványainak megőrzése különösen fontos lenne, mert ezek összekapcsolják a jelenlegi helyszínt az ott fogva tartott emberek történetével. Bertrand Perz, a mauthauseni tábor történetének kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a hirtenbergi helyszín azért különösen jelentős, mert a Mauthausenhez tartozó női foglyok sokáig háttérbe szorultak az ausztriai emlékezetkultúrában.
Az áldozatok emlékére 2024-ben ugyan emlékoszlopot állítottak Leobersdorfban, a Mauthausen Committee Austria képviselői szerint azonban egy emlékmű önmagában nem helyettesítheti az eredeti épület maradványainak megőrzését. A vita így túlmutat a konkrét beruházáson, és azt a tágabb kérdést is felveti, hogyan lehet megőrizni az egykori náci táborok tárgyi emlékeit olyan helyszíneken, ahol a gazdasági fejlesztések és a történelmi emlékezet szempontjai közvetlenül ütköznek egymással.
