2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

A Pestre rohamtempóban érkező Petőfitől az egyetlen elcsattanó pofonig – ezt írtuk március 15-ről

2021. március 15. 10:25 Múlt-kor

Miért datálta Petőfi Sándor a Jókai Mórral való barátságának végét 1848. március 15-e estéjére? Milyen időjárás volt aznap? Mi célból emelt a magasba Kossuth egy bécsi csecsemőt? Miként segítette Landerer Lajos a forradalom ügyét? Hogyan szabadították ki a forradalmárok Táncsicsot a börtönéből? Válogatott cikkeinkből most megtudhatja.

A forradalmi tömeg Landerer és Hackenast nyomdájánál
A forradalmi tömeg Landerer és Hackenast nyomdájánál

Miért volt vértelen 1848. március 15-e?

Az 1848. február 23-i párizsi forradalom híre Tolnában érte Petőfit. Az éppen rokonlátogatáson lévő költő szinte rohamtempóban ment Pestre, ahol meglepetésére semmi történés nem várta; ehelyett mindenki tőle várt valamit. A szervezkedés megkezdődött, március 19-re időzítették az ifjak a követeléseik szétosztását, ám közbeszóltak a bécsi események: március 13-án a császárvárosban kitört forradalom nagy megdöbbenést keltett az akkor 160 ezer lelket számláló ikervárosok, Pest-Buda értelmiségei között: miként lehet az, hogy az abszolutizmus fellegvárában egyszer csak elűzték a régi rend ikonját, Klemens Metternichet, míg Magyarországon a több éves készülődés ellenére sem történik semmi?

Ám meg kell jegyezni: míg például a francia fővárosban barikádok és hullahegyek emelkedtek, Bécsben pedig Latour grófot lámpavasra húzták, addig a két nappal későbbi magyar forradalom teljesen vértelenül zajlott le. Vajon miért? Mi történt pontosan a sokat emlegetett március idusán? Létezett akkor már a Pilvax-kávézó? Hogyan szúrta le kis híján Vasvári Pál Petőfit egy sétapálcával? Ki kapott pofont március 15-én? Miért záratta magát az irodájába Landerer Lajos nyomdatulajdonos? Elszavalta Petőfi a Nemzeti Dalt a Magyar Nemzeti Múzeum előtt? Mi célból emelt a magasba Kossuth egy bécsi csecsemőt? A válaszokat itt keresse.

Így győzött a forradalom 1848. március 15-én

A márciusi ifjak a szemerkélő esőben indultak a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együtt a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával – egyes becslések szerint – mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg a költő vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához. De vajon mekkora volt a tömeg a városi tanács előtt?  Miért fogadta el a Helytartótanács a 12 pontot? Mikor egészítették ki az utolsó pontot? A részleteket itt találja.

Az elpilledő Táncsics

A pesti nép szabadította ki a sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsicsot 1848. március 15-én. Az akció viszonylag könnyen ment, ugyanis a börtön ablakain nem volt rács, az osztrákok csak bedeszkázták a nyílásokat. A forradalmi tömegnek mindössze le kellett feszítenie a deszkákat, Táncsics pedig egyszerűen belépett az ablakból a hintóba. A történet mulatságosan folytatódott, ugyanis a publicista szinte azonnal elaludt a szekéren, majd a mai Vörösmarty térre érve Hauer József, a Nádor fogadó bérlője felajánlotta egyik szobáját a kifáradt írónak, aki ruhástól vetette rá magát az ágyra.

Eközben a Nemzeti Színházban a Bánk bán előadására készülődtek, az est díszvendége pedig maga Táncsics lett volna, akit azonban még hideg vízzel sem lehetett felébreszteni mély álmából. De vajon kit hitt végül Táncsicsnak a forradalmi tömeg a színpadi fényben? Milyen kárpótlást akart adni az író a földesuraknak a jobbágyfelszabadításért? Hol bujkált a szabadságharc bukása után?

Gyász és fájdalom

Március 15-e történetéhez szorosan hozzákapcsolódik másik – az eseményeket tekintve szomorúbb – nemzeti ünnepünk, október 6-a, az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja. Az aradi vértanúkat haláluktól fogva általános tisztelet és megbecsülés övezte a magyarság részéről, emléküket azóta is életben tartja az egész nemzet. Kevesebb szó esik azonban az általuk hátrahagyott családtagokról, legfőként a szenvedő özvegyekről, akik közül sokaknak még az sem adatott meg, hogy hitvesüket tisztességgel eltemessék, vagy legalább tudják, hol nyugszik. Az ő történetük gyakran hiányosan maradt az utókorra.

1989. március 15: a diktatúra halottas menete

A második világháború után az országban megkezdődött a kommunista hatalomátvétel, majd berendezkedés. A totális diktatúra kiépítése – különösen Rákosi Mátyás teljhatalma idején – a politikai vezetés, az állam irányítása, a gazdaság és a társadalom felügyelete mellett természetesen érintette a kulturális életet, a nemzeti hagyományokat és emlékezetet is. Noha az 1848. március 15-i forradalom századik évfordulóját még megtartották 1948-ban, jelzésértékű volt, hogy a centenáriumi ünnepségen a márciusi ifjak mellett már a párt vezetőjének, Rákosi Mátyásnak is megjelent a képmása.

A megemlékezés gyakorlatilag a kommunista párt propagandarendezvényévé alacsonyodott, amelyen a kommunisták magukat „Kossuth, Petőfi, Táncsics örökösének” nyilvánították, Rákosit pedig „a magyar dolgozók nagy vezéreként” ünnepelték. De vajon mikor törölték március 15-ét a munkaszüneti ünnepek sorából, és mikor nyilvánították ismét azzá? Mi változott a Kádár-korszakban? Mi történt 1988. március 15-én, és mi tette az egy évvel későbbi napot a „diktatúra halottas menetévé”?

Március 15-e a nagyvilágban

Bár hazánkban március idusa az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, számos egyéb fontos, sőt igen halálos történelmi esemény köthető e naphoz. Ekkor gyilkolták meg a szenátusba érkező Julius Caesart, több mint ezer évvel később e napon kezdték el fosztogatni a százéves háború egyik elfeledett hadjárata során a francia csapatok Anglia partjait, újabb félezer évet előretekerve a történelem időkerekén: 1889. március 15-én csapott le egy trópusi ciklon Szamoa szigetére, ami gyakorlatilag egy gyarmati krízis végére tett pontot. De vajon mi köze van a Romanovoknak március 15-éhez? Hová tűnt a térképről Csehország? Miért maradt emlékezetes az Észak-Dakota és Minnesota amerikai államokban lakóknak 1941. március idusa?

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Szabadság tér, tüntetés a Magyar Televízió székháza előtt 1989. március 15-én (Fortepan)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár