A nagycenki Széchenyi-kastéllyal folytatódik az MNB érmesorozata

A nagycenki Széchenyi-kastély műemléki együttesét ábrázoló, 5 ezer forint névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatának legújabb, tizenharmadik elemeként. A Lebó Ferenc szobrászművész által tervezett, a Nemzeti Örökség Intézetével közös projekt keretében kiadott gyűjtői érme a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István egykori rezidenciájának és végső nyughelyének nemzeti emlékezetben betöltött kiemelkedő szerepére hívja fel a figyelmet.

Az MNB tájékoztatása szerint a 18,4 gramm súlyú, 37 milliméter átmérőjű, réz-cink ötvözetből (90% réz, 10% cink) vert emlékérme elsődleges célja a történelmi értékközvetítés, fizetési forgalomban való használata nem javasolt. Az érme előoldalát gróf Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna egyesített – a kastély homlokzatán is látható – címere, valamint a család latin nyelvű jelmondata ("Si deus pro nobis quis contra nos?" – "Ha Isten velünk, ki ellenünk?") díszíti.

A hátlap a múzeumként működő barokk kastélyegyüttest és annak a világörökségi Fertő-tájkultúrához tartozó előkertjét ábrázolja, kiegészítve a nemzeti emlékhelyek hivatalos emblémájával. A tízezer példányszámban készülő érmét a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza május 11-től.

A 2014-ben indított, a hazai történelmi és kulturális identitás szempontjából legfontosabb helyszíneket megörökítő numizmatikai sorozat olyan emblematikus helyszíneket mutatott be eddig, mint a mohácsi emlékhely (2015), az Országház és környéke (2017), a debreceni Református Nagytemplom és Kollégium (2020), vagy a Budai Várnegyed (2025). Az idei választás, a Nagycenki Nemzeti Emlékhely a magyar 19. századi reformkor egyik legfontosabb szellemi központja volt.

A nagycenki birtok a 18. század közepétől (Széchényi Antal idejétől) folyamatosan épült ki, majd gróf Széchényi Ferenc – a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár alapítója –, végül fia, gróf Széchenyi István fejlesztette tovább. A kastély falai között születtek meg a magyar polgárosodást és a gazdasági modernizációt elindító Széchenyi-életmű legfontosabb elméleti alapvetései (a Hitel, a Világ és a Stádium), és itt valósultak meg a korszak legmodernebb hazai mintagazdasági és infrastrukturális újításai is (mint például az első magyarországi selyemhernyó-tenyésztő üzem és a vízöblítéses vécé, vagy az angol mintájú lótenyésztés).

Miután Széchenyi István 1860-ban Döblingben elhunyt, földi maradványait a nagycenki családi mauzóleumban helyezték végső nyugalomra, így a település több mint másfél évszázada a nemzeti zarándoklat és kegyelet kiemelt helyszíne.