A Rosette-i kő: az ókori Egyiptom titkainak kulcsa

A Rosette-i kő demotikus része (Forrás: Wikipedia / Chris 73 / CC BY-SA 3.0)

A British Museum egyik legkülönlegesebb kincse a Rosette-i kő, amely előtt minden reggel emberek százai várják türelmetlenül az egyiptomi terem kapuinak nyitását. Az 1799-ben előkerült sztélétöredék mérföldkőnek számít az egyiptológia és a nyelvtudomány történetében. Ez a különleges régészeti lelet tette először lehetővé az egyiptomi hieroglifák megfejtését, mely írásrendszer több mint ezer évig megfejtetlen rejtély volt. A Rosette-i kő felfedezése és későbbi elemzése alapjaiban formálta át az ókori Egyiptomról alkotott tudásunkat, utat nyitva kultúrája, vallása és történelme mélyebb megértéséhez.

Napóleon hadjárata és a Rosette-i kő előkerülése

Bonaparte Napóleon 1798-ban kettős – katonai és tudományos – céllal indított expedíciót Egyiptomba. Hadseregét egy tudósokból álló csoport kísérte, akik részletesen dokumentálták az egyiptomi civilizáció emlékeit. Egy ilyen kutatóút alkalmával, 1799 júliusában francia katonák Rosetta városában (ma Rashid), a Nílus-delta területén fekete bazalt sztélét találtak. A lelet jelentőségét azonnal felismerték, mivel három különböző írásrendszerben készült feliratokat tartalmazott.

A Rosette-i kő jelentősége és feliratainak sajátosságai

A Rosette-i kő mérete körülbelül 112 cm magas, 75 cm széles és 28 cm vastag. Különlegessége abban rejlik, hogy ugyanazt a szöveget három különböző írásrendszerrel örökíti meg. Az első az egyiptomi hieroglifa, amely hivatalos és vallási feliratok írására szolgált. A második a demotikus írásmód, amelyet közigazgatási és hétköznapi dokumentumokban használtak. Végül pedig a görög szöveg szerepel, amely a ptolemaioszi Egyiptomban a hivatalos közigazgatási nyelv volt.

A görög nyelv jelenléte döntő jelentőségű volt, mivel ismert nyelvként lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítás révén megkezdődhessen a hieroglifák és a demotikus szöveg megfejtése.

Mi áll a Rosette-i kő feliratán?

A kő szövege V. Ptolemaiosz Epifánész uralkodása alatt, Kr. e. 196-ban kiadott rendelet, amelyben a fáraót isteni státuszra emelik, emellett különböző kiváltságokat biztosítanak a papok számára. Mindhárom írásrendszerben ugyanaz az üzenet szerepelt, amely kulcsként szolgált a hieroglifák megfejtéséhez. A görög nyelv révén a kutatók könnyebben értelmezhették a dokumentum tartalmát és azonosíthatták az egyiptomi jelekkel való megfeleléseket, bár maga a megfejtés nem volt egyszerű.

A Rosette-i kő már felfedezésétől fogva felkeltette Európa tudósainak érdeklődését. Az elsők között próbálkozott megfejtésével az angol Thomas Young, aki helyesen azonosította a királyi neveket tartalmazó kartusokat, és feltételezte, hogy egyes jelek fonetikus értékűek. Munkája ellenére nem tudta megfejteni a teljes írásrendszert.

A döntő áttörés Jean-François Champollion francia nyelvész nevéhez fűződik, aki alaposan ismerte a kopt nyelvet, amely az ókori egyiptomi nyelvből származik. Évekig tartó munkája után 1822-ben jelentette be felfedezését: rájött, hogy a hieroglifák egyszerre fonetikus és logografikus jeleket is tartalmaznak, ezáltal lehetővé vált az egyiptomi írás szerkezetének fokozatos feltárása. Champollion módszere a kő szövegének és más egyiptomi dokumentumoknak szisztematikus összevetésén alapult.

A megfejtés jelentősége és következményei

A hieroglifák megfejtése gyökeresen megváltoztatta az egyiptológia tudományát. Először lehetett közvetlenül olvasni az egyiptomi emlékek feliratait, s ezzel közvetlenül a forrásokból hozzáférni történelmükhöz, rekonstruálni az uralkodók dinasztiáit, értelmezni vallási szokásaikat, valamint tanulmányozni az ókori egyiptomi mindennapokat.

A Rosette-i kő ma is a londoni British Museumban található, ahol a tudományos törekvések jelképeként áll. Megfejtése új korszak kezdetét jelentette a fáraók Egyiptomának tanulmányozásában, és például szolgált más ősi írásrendszerek megfejtéséhez is.

A Rosette-i kő nemcsak a hieroglifák megértésében jelentett áttörést, hanem mérföldkővé vált a nyelvészet és a régészet fejlődésében is. Megmutatta, milyen fontos a nyelvek összehasonlítása és a tudományágak közötti együttműködés a történelmi kutatásokban. Champollion és társai munkájának köszönhetően ma már részletes képet alkothatunk az egyiptomi civilizációról, hiedelmeiről és kulturális örökségéről, melyek évezredeken át rejtve maradtak.

A muyinteresante.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína