A mesterséges intelligencia korához igazítja kulturális örökségét Kína
A digitalizált műkincsek ma már nem csupán a kutatókat szolgálják, hanem a virtuális kiállításoktól a mesterséges intelligenciáig számos területen kapnak szerepet. Kína ezért új szabályozást vezet be, amely egyszerre kívánja biztonságban tartani a kulturális örökség digitális adatait, miközben szélesebb körben is hozzáférhetővé teszi azokat.
- Kína új szabályozást vezet be a digitális kulturális örökség nyomon követhető és biztonságos kezelésére.
- Az eredeti állományok a múzeumoknál maradnak, míg a feldolgozott adatok megnyílnak az innováció előtt.
- A Mogao-barlangokat dokumentáló Dunhuang Akadémia blokklánc-technológiával védi majd a digitalizált leletek adatait.
Kína novembertől új szabályozást vezet be az állami tulajdonban lévő kulturális örökség digitális adatainak kezelésére. A rendelet célja, hogy a műkincsekhez kapcsolódó információk biztonságosan, átlátható módon és a korábbinál szélesebb körben legyenek felhasználhatók.
Az új rendszer a digitális adatok teljes életútját szabályozza a rögzítéstől és tárolástól kezdve egészen a kutatási vagy kereskedelmi felhasználásig. A hatóságok szerint minden adat eredete és felhasználása nyomon követhető lesz, ami egyszerre szolgálja a műkincsek védelmét és a digitális örökség hitelességét.
Az elmúlt évtizedekben a kínai múzeumok hatalmas mennyiségű műtárgyat digitalizáltak. A nagy felbontású felvételek és háromdimenziós modellek ma már nemcsak a tudományos kutatásban hasznosak, hanem az oktatásban, a virtuális kiállításokon, valamint olyan kreatív területeken is, mint az animáció, a videojáték-fejlesztés vagy a kulturális termékek tervezése.
A szabályozás ugyanakkor kimondja, hogy az eredeti digitális állományok továbbra is azoknál az intézményeknél maradnak, amelyek az adott műkincseket őrzik. Nyilvánosan csak a megfelelően feldolgozott és ellenőrzött adatok válhatnak hozzáférhetővé, így a szélesebb felhasználás nem veszélyezteti a gyűjtemények biztonságát.
A digitális örökség megőrzésének egyik legismertebb példája a Dunhuang Akadémia, amely évtizedek óta végzi a Mogao-barlangok dokumentálását. A több mint hétszáz barlangból már több százat digitalizáltak, közülük pedig több mint kétszáz virtuálisan is bejárható. A jövőben blokklánc-technológiát is alkalmaznának annak érdekében, hogy minden digitális adat eredete és felhasználása egyértelműen nyomon követhető legyen.
A kínai hatóságok szerint az új szabályozás egyszerre szolgálja a kulturális örökség hosszú távú megőrzését és azt, hogy ezek az értékek a digitális korban minél több emberhez eljuthassanak.
