A malária formálta a korai emberiség vándorlását

A kutatócsoport a 74 ezer és 5 ezer évvel ezelőtti időszakot vizsgálta, amely megelőzte az emberiség Afrikán kívüli széles körű szétrajzását, valamint a mezőgazdaság megjelenését. Margherita Colucci, a Max Planck Intézet és a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a vizsgálat során három fő, maláriát terjesztő szúnyogcsoport fajeloszlási modelljét és paleoklimatológiai adatokat ötvöztek.

Az így kapott epidemiológiai információk segítségével megbecsülték a Szaharától délre fekvő területek egykori fertőzési kockázatát, majd ezeket az értékeket összevetették a korai emberi ökológiai fülkék független rekonstrukciójával. Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy az emberi csoportok elkerülték a Plasmodium falciparum parazita által okozott, magas maláriakockázatú élőhelyeket, vagy képtelenek voltak tartósan megtelepedni azokon.

Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem professzora hangsúlyozta: ez a betegség okozta kényszerű élőhelyválasztás évezredeken át széttöredezte a populációkat a kontinensen. A kutatás rávilágít, hogy a fizikai és éghajlati akadályok mellett a malária is gátolta a különböző embercsoportok találkozását és keveredését, ezáltal közvetlenül formálta a ma ismert emberi genetikai sokféleséget.

Új nézőpont az emberré válás kutatásában

A kutatás alapjaiban egészíti ki a Homo sapiens afrikai fejlődéséről alkotott eddigi tudományos képet. A korábbi elméletek az emberi csoportok kontinensen belüli eloszlását, az elszigetelődést és a populációk közötti génáramlást szinte kizárólag a jégkorszaki éghajlati ingadozásokkal, a növényzet átalakulásával és a domborzati viszonyokkal magyarázták.

Bár a malária az emberiség egyik legrégebbi és legkitartóbb kórokozója, a fertőző betegségek demográfiai hatását eddig ritkán vizsgálták a legkorábbi őskor fő evolúciós tényezőjeként, nagyrészt a megfelelő minőségű, több tízezer éves ősi DNS-minták hiánya miatt.

Azáltal, hogy a kutatók interdiszciplináris módszerekkel – a paleoklíma és a járványtani modellek összekapcsolásával – hidalták át a genetikai leletek hiányát, bizonyítást nyert a betegségek populációformáló ereje. Eleanor Scerri, a Max Planck Intézet professzora rámutatott: a felfedezés új keretrendszert biztosít a mélytörténeti kutatások számára, igazolva, hogy a kórokozók nem csupán az írott történelem demográfiai folyamatait (például a középkori pestisjárványok idején) alakították át drasztikusan, hanem már a civilizációk hajnala előtt is az emberi evolúció csendes, de meghatározó mozgatórugói voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején