Szúnyogok, amelyek birodalmakat döntöttek meg

A szúnyogok évszázadok óta pusztítják az emberiséget. Maláriát, sárgalázat terjesztettek, birodalmakat döntöttek meg és háborúkat befolyásoltak.

A szúnyogok birodalmakat döntöttek

„Sokkal inkább, mint a zeppelinek, a legyek és a szúnyogok jelentik Anglia legnagyobb rémét” – írta az angol sajtó 1915 augusztusában. A lap két amerikai kutató elméletére hivatkozott, akik szerint a szúnyogok szerepet játszottak Görögország hanyatlásában és a Római Birodalom bukásában. A kérdés akkor így hangzott: „Vajon a szúnyogok végeznek-e a Brit Birodalommal?”

A szúnyogoknak nincs hadseregük, mégis milliókat pusztítottak el. Winston Churchill szavaival: „Több katonát öltek meg, mint a golyók.” Egy angol újság 1930-ban így írt: „Az ember és a szúnyog közötti harc nagyon régi, és egészen a közelmúltig mindig a szúnyogok győztek.” A WHO is figyelmeztetett: a malária és a sárgaláz évezredek óta szedik áldozataikat.

Az ókori Egyiptomban már i. e. 4500 körül növényi kivonatokkal füstöltek a falvakban. Hérodotosz leírta, hogy a mocsarak lakói halászhálót feszítettek ki az ágy körül, és így védekeztek. Görög és római szövegek említik a zsályát és az ürmöt, amelyet a házak mellett égettek. A növényifüst azonban csak korlátozott védelmet nyújtott.

A malária nyomai

1994-ben David Soren, az Arizonai Egyetem régésze római kori villa romjait tárta fel Lugnanóban, a Tiberis partján. A csecsemőtemető maradványai bizonyították: a gyermekek maláriában haltak meg. Ez a felfedezés rávilágított, milyen pusztító erő volt a szúnyogok által képzett „nyári füst”.

Az indiai gyógyítók az i. e. 4. században citronellát és babérlevelet égettek a rovarok ellen. A szokások később Afrikába és Európába is eljutottak. A középkorban csokrokat akasztottak a szobákba cserszömörcéből, mentából, ürömből. Ezek illata segítette a védekezést, bár valódi rovarölő hatásuk gyenge volt.

Az igazi áttörést 1895-ben hozta Yuki Ueyama Japánban. A piretrum növényből készített füstölőpálcikát, majd spirálba csavarta, hogy tovább égjen. A „katori senk” gyorsan elterjedt, és még ma is használják Ázsia számos térségében.

Háborúk és tudományos áttörések

A 20. század első felében a szúnyogriasztók többsége hatástalan volt. A második világháború fordulópontot jelentett. A Csendes-óceánon harcoló amerikai katonákat jobban tizedelte a malária, mint az ellenséges golyók. Ez ösztönözte a kutatókat egy hatékony vegyület kifejlesztésére.

1944-ben Samuel Gertler vegyész megalkotta a DEET-et, amely forradalmasította a szúnyogok elleni védekezést. 1946-tól a hadsereg használta, főleg Délkelet-Ázsiában. A nagyközönség 1957-ben találkozhatott vele, amikor spray és krém formájában boltokba került.

Az első DEET-alapú termékek, például a Cruz Verde krém, hamar népszerűvé váltak. A termék reklámja egy páncélos férfit ábrázolt, aki nyugodtan feküdt a tengerparton. A szlogen mindent elárult: „Páncél a rovarok ellen.”