A Habsburg helytartó önkényeskedése vezetett Tell Vilmos híres mutatványához
2019. november 18. 12:17
A hagyomány szerint 712 éve, 1307. november 18-án a délelőtti órákban Altdorf városának főterén néhány másodpercre megfagyott a levegő. Az összeverődött polgárok lélegzetvisszafojtva figyelték, ahogy egy Tell Vilmos nevű fickó számszeríjából kilőtt nyílvesszőjével száz lépés távolságból kettéhasítja a saját fia fejére helyezett almát.
Kép forrása: npr.org
Korábban
A vérfagyasztó akció Tell büntetése volt azért, amiért nem tett eleget az önkényeskedő Habsburg-helytartó parancsának, miszerint az altdorfi főtéren egy botra feltűzött kalapja előtt ugyanúgy kell tisztelegni, mintha ő maga állna ott.
Bár az íjász mutatványa után a kényúr, Hermann (más források szerint Albrecht) Gessler is elismerően bólintott, egyvalami még furdalta az oldalát.
– Az életed most már biztonságban van. Már csak arra lennék kíváncsi, miért készítettél elő egy másik nyílvesszőt is? – tette fel a kérdést.
– Ha az első nyíl megölte volna a fiamat, a másodikat te kaptad volna, és biztosíthatlak, ezt már nem hibáztam volna el – hangzott a Guy Ritchie-film-forgatókönyvbe kívánkozó válasz.
A feldúlt Gessler elrendelte Tell azonnali letartóztatását. Miközben azonban az íjászt a Luzerni-tavon börtöne felé szállították, óriási vihar tört ki, és a csónakban utazók Tellt kérték meg, hogy vezesse ki őket a veszélyes zónából.
A láncaitól megfosztott mesterlövész szökésre használta fel az alkalmat, majd kastélya közelében bevárta Gesslert, és azzal a bizonyos második nyíllal kioltotta az életét. Az esemény hatására Uriban és a másik két svájci őskantonban, Schwyzban és Unterwaldenben felkelés robbant ki.
A tartományoknak végül az 1315-ös morgarteni csatában aratott győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk Német-római Császárságon belüli autonómiájukat.
Mivel Tell történetét az 1474-ben keletkezett Sarmeni Fehér Könyvben jegyezték fel először, valószínű, hogy a svájci nemzeti hős valójában nem is létezett, alakját azonban – főként Friedrich Schiller drámájának, valamint Gioacchino Rossini operájának köszönhetően – még manapság is széles körben ismerik.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Betegségével küzdve kellett komoly konfliktusok sorát kezelnie Antall Józsefnek
- Kiállítás nyílik az 1989-es romániai forradalomról Szentesen
- Az erőszakos elnyomás hozta el a csehszlovák kommunista rendszer végét
- Amikor négy napra leállt az egész ország – az 1990. októberi taxisblokád
- A koronás és korona nélküli címer párhuzamos használatának gondolata is felmerült 1990-ben
- Aznap: 1991. június 19.
- A rendszerváltoztatás belülről
- Tisztelt Olvasó!
- Kilincs a túloldalon
- Amikor Scottot és csapatát a világ legelhagyatottabb helyén a norvég zászló várta tegnap
- Így tért haza Sopron és környéke 1921 decemberében tegnap
- Mi áll a péntek 13-ával kapcsolatos babonák hátterében? 2019.12.13.
- A gáláns vevő visszaadta Olivia Newton-Johnnak a Pomádéból ismert bőrdzsekit 2019.12.13.
- Nagy Ramszesz egyiptomi fáraó ritka szobrára bukkantak egy illegális ásatáson 2019.12.13.
- Karl May is lelkes olvasója volt Xántus János vadnyugati beszámolóinak 2019.12.13.
- Megtalálták a borosjenői szirén „társait” Erdélyben 2019.12.13.
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták 2019.12.13.
